- Az EU-nak szűk mezsgyén kell haladnia a tagállamok szuverenitása és aközött, hogy érvényt szerezzen az együttesen vállalt normáknak.
- Az uniós polgárok jó fele nem kér az újabb muzulmán bevándorlókból.
- A kínai beruházások megtették hatásukat: a magyarok és a görögök már nem találnak kivetnivalót Kína emberi jogi politikájában. FT
A vezércikk úgy ítéli meg, hogy Macron üstökösszerű felemelkedése erősíti a bizakodást az unióban, mert Európa ily módon esélyt kap, hogy megoldja régóta húzódó bajait. Úgy tűnik, hogy a földrész sértetlenül vészelte át a populista lázadást, amelytől pedig annyira tartott. Az EU a jelek szerint az egység fontosságának felismerésével reagált a Brexitre és Trump sokkszerű megválasztására. Fontos, hogy a tagállamok kihasználják a derűlátást és új típusú együttműködéssel, illetve elszántsággal próbálják orvosolni a belső gondokat. A fő probléma, hogy jobban működjön az euróövezet. Az elsőszámú erő a német-francia tandem, de Merkelnek és Macronnak tekintettel kell lennie a spanyolokra, az olaszokra, valamint Közép-Európára. A populizmus tartja magát Magyarországon és Lengyelországban, de fenyeget a cseheknél is. Kezeléséhez az uniónak egyensúlyoznia kell a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartása, illetve a közös politikai értékek betartatása között.
Az unió tíz tagállamában, köztük Magyarországon, átlagban a lakosság 55 %-a nem akarja, hogy újabb muszlimok vándoroljanak be, de más alapkérdésekben is eltér a politikai vezetés és a társadalom véleménye. Ez abból a reprezentatív felmérésből derül ki, amelyet a híres londoni kutató intézet, a Chatham House végzett el. Az elemzés kimutatta, hogy az embereket leginkább a homályos terrorveszély foglalkoztatja. A politikusok viszont jócskán vesztettek szavahihetőségükből, amiből az unióellenes, populista pártok profitálnak. Ezzel szemben áll az EU-barát hangulat. Viszont feltűnő egyetértés van a két oldal között az ügyben, hogy szükség van az európai szolidaritásra. Ám míg az elit a jó ideje tartó békét tekinti a szervezet legnagyobb eredményének, addig az emberek számára a szabad utazás a legfőbb vívmány. 22 % szerint az EU leginkább a menekültválság kezelésében mondott csődöt. Ezzel szemben áll, hogy magas rangú politikusok, gazdasági szereplők szerint a migráció siker, amely gazdagította Európa sokszínűségét. A megkérdezett átlagemberek többsége ugyanakkor azt gondolja, hogy az érkezők miatt erősödött a bűnözés.
Sem az elit, sem a nép nem tudja, hogy merre menjen tovább az unió, de azt jó 50 % támogatja, hogy a tehetősebb tagállamok segítsék a gyengébbeket. A tanulmány egyik szerzője azt a következtetést vonta le az adatokból, hogy jelentős nézetkülönbségek miatt igencsak nehéz lesz a politikus számára meghatározni a követendő stratégiát. Ily módon az EU-nak sürgősen vissza kell szereznie politikai legitimitását.
Görögország a minap megakadályozta, hogy az EU elítélje Kína politikáját az emberi jogok ügyében, ám ez azt igazolja, hogy kifizetődnek a sokmilliárdos pekingi befektetések az unió pénzszűkében lévő perifériáján. Úgy tűnik, hogy a szegényebb tagállamokban végrehajtott kínai beruházások igencsak elhallgattatják a bírálatokat az országban elkövetett jogsértések kapcsán. A többi közt vasút, erőművek, utak és hidak építéséről van szó, a görögöknél, magyaroknál, horvátoknál és portugáloknál. Magyarország és Horvátország tavaly meggátolta, hogy az EU hasonló nyilatkozatban állítsa pellengérre Pekinget, illetve a görögökkel együtt meghiúsította, hogy a közösség állást foglaljon a Dél-Kínai-tengeren folytatott agresszív politika ellen.
Az egyik amerikai intézet kutatója azt mondja, hogy ezek a kormányok nehéz anyagi helyzetben vannak, így kell nekik a kínaiak pénze. Pekingi részről nem tagadják, hogy a beruházási kölcsönökkel diplomáciai befolyást igyekeznek szerezni Európában. Ilyen projekt a Belgrád és Budapest közti, 2 milliárd dolláros gyorsvasút. Magyar politikusok tapsoltak a kínai szerepvállalásnak. Orbán Viktor a múlt hónapban Pekingben kijelentette, hogy egyre sértőbb, amikor fejlett államok kioktatást tartanak az emberi jogokból. Az Európai Zöld Párt társelnöke viszont arra figyelmeztet, hogy ha minden kormány szeretne több kínai befektetéshez jutni, mint a szomszédja, akkor ez felhívás az „oszd meg és uralkodj”-politikájára.
Alighanem feldühítette Orbán Viktort, aki közismerten bírálja Merkel menekültpolitikáját, hogy a szegedi fellebbviteli bíróság új eljárást rendelt el a terrorizmussal vádolt Ahmed H. ügyében. Mint emlékezetes, a szír férfit korábban 10 évre ítélték azzal a váddal, hogy 2015 őszén, a menekültválság csúcspontján ő vezényelte a migránsok rohamát a határkerítés ellen Röszkénél. A múlt hónapban az Európai Parlament is bírálta a döntést Nem volt ugyanis elég bizonyíték, ellentmondásosnak bizonyultak a tanúvallomások, azon kívül rendkívül kemény büntetést szabtak ki, miközben a terrorizmus vádja nem állt meg. Ha átvesszük Orbán Viktor kifejezését, akkor most egy magyar bíróság is egy „terrorista” oldalára állt. Az ügyészség viszont elutasította az új eljárást és az követelte, hogy emeljék fel a szabadságvesztés időtartamát akár 20 évre. Ugyanakkor jó pár civil szervezet úgy értékelte, hogy első fokon kirakatper zajlott, amellyel a hatalom próbált mindenkit elriasztani, illetve erőt mutatni.
