- Orbán Viktor azért pécézte ki magának ezúttal Sorost és a civileket, hogy feltüzelje a saját híveit.
- Az unió végét jelenti, ha a tagállamok nagy ívben tesznek a közös döntésekre - mondta ész kormányfő.
- A szegedi terrorítélet felülvizsgálata azt jelzi, hogy a magyar bíróságok próbálnak önállóak maradni. De még ez sem biztos.
Orbán Viktor új célpontot talált magának: a nemzetközi civil szervezeteket. Ez a legújabb húzása, miközben menetel az illiberalizmus felé. Programját már csaknem 3 éve Tusványoson meghirdette és az Országgyűlés most ennek megfelelően hagyta jóvá a civilek elleni törvényt. A jogszabály része a kormányfő összehangolt kampányának a liberális és emberi jogi szervezetek ellen, főként, ha azokat Soros György támogatja. Az állami, illetve Fidesz-párti média hónapok óta rendre kirohan a befektető és emberbarát, valamint a Nyílt Társadalom Alapítvány ellen. Úgy állítja be, hogy az üzletember liberális összeesküvést szervez, mert el akarja árasztani a földrészt migránsokkal, továbbá destabilizálni igyekszik Magyarországot, amikor nagyvonalúbb menedékpolitikát sürget Európában.
A törvény már nemzetközi felháborodást váltott ki. Goran Buldioski, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés európai igazgatója azt mondta, hogy a szabályozás súlyos támadás a magyar demokrácia ellen és egészen példátlan a kontinensen. Kovács Zoltán ezzel szemben azt állítja, hogy a civil csoportok minden demokratikus rendszer alapvető részét alkotják, ám átláthatóaknak kell lenniük, amikor külföldi érdekből finanszírozzák őket. Az igazi cél azonban az, hogy feltüzeljék a Fidesz szavazótáborát. Boros Tamás a Policy Solutions-tól úgy fogalmaz, hogy a kormány azt szeretné, ha a magyarok úgy éreznék, hogy legfőbb értékeik kerültek veszélybe. Ehhez új ellenség kellett, és ez jelenleg Soros és a sok NGO. Viszont nem igaz az a hivatalos érvelés, miszerint az amerikai példát vették volna át, a tengerentúli jogszabály nem érinti a civileket. Közben pedig továbbra is a bezárás fenyegeti a CEU-t. Ez ügyben egy hét múlva találkozik a magyar megbízott New York Állam kormányzójával.
Az unión belül erősödik a derűlátás, mert a brit kilépés nem váltott ki dominóhatást és az illiberalizmus mérge lassan hat. Ám a nacionalizmus főkolomposai erősek maradtak és a keleti végeken mutogatják is izmaikat. Nyugaton tavasszal elmaradt a nacionalista forradalom és a Brexit hatására a 27-ek meglepően határozottan zárták soraikat, hogy igazolják erejüket Londonnal szemben. Ezzel együtt vágyálom azt gondolni, hogy a populista pártok eltűntek a színről, az osztrák Szabadságpárt pl. az ősszel bekerülhet a kormányba. Azon kívül a Kreml továbbra is stratégiai céljának tekinti az uniós intézmények meggyengítését. Végül pedig a globalizáció a jövőben is bizonytalanságot vált ki, és ez kemény harcot vetít előre a nyíltság és a bezárkózás politikája között. De pontosabban kifejezi a helyzetet, ha itt a nacionalizmus fogalmát használjuk. A jobboldali nacionalisták gyakran élnek az etnikai nemzet koncepciójával, a másként gondolkodók, illetve a nem tetsző hatalmi ágak megbélyegzése pedig tekintélyuralmi vonásokra utal. A gazdaságban erős államot hirdetnek. És közben kár tagadni, hogy a migránsok várhatóan még évtizedekig jönnek, ami ezeknek az erőknek dolgozik.
Az unió a nemzetekfelettiséget testesíti meg, ezért létében veszélyezteti a nacionalista ideológiát. Orbán vagy Kaczynski nem akar kilépni az unióból, mert nem szeretne lemondani az egységes piac, illetve a bőségesen áramló támogatások előnyeiről. Ám ha azt nézzük, hogy milyen nyilatkozatokat tesznek a muzulmánok, az elitek és Brüsszel ellen, nos, akkor itt semmiben sem maradnak el a régi tagállamok „hazafiaitól”. A keleti nacionalisták nem csupán fontos reformokat akadályoznak, pl a migrációs politikában. Illiberális mérgük azzal fenyeget, hogy máshová is átterjed és belülről semmisíti meg az EU közös értékalapját. Középtávon ez ugyanolyan kockázatos a szervezet számára, mint egy patrióta tavasz, látványos dominóhatással.
Die Welt
1. Az unió következő elnöki tisztét betöltő Észtország miniszterelnöke szerint ha minden állam azt csinál, amit akar, akkor ott vége is az uniónak. Jüri Ratas ezzel kapcsolatban bírálta, hogy egyes kormányok egyáltalán nem kívánnak menekülteket befogadni, noha ez ügyben közös döntés született és azt be kell tartani. Mint mondta, a szolidaritás roppant fontos. Azon kívül igen lényeges az együttműködés a külső határokon, továbbá, hogy szorosabban összedolgozzanak az afrikai országokkal. Elkerülhetetlennek nevezte azt is, hogy megbízhatóan működjön a visszatoloncolás rendszere, mert ha mindenki jöhet és tudja, hogy úgysem küldik haza, akkor minek vannak egyáltalán a menedékügyi törvények?
2. A németek csaknem 61 %-a egyetért azzal, hogy az unió büntesse meg a magyar, a lengyel és a cseh kormányt, miután azok elutasítják a menedékkérők átvételét. A populista és euroszkeptikus AfD hívei viszont elutasítják a szankciókat. Esetükben jó 77 % a kötelezettségszegési eljárással szemben foglalt állást. A másik oldalon a legtöbben a zöldek részéről támogatják azt, összesen csaknem 90 %-nyian. Az uniópártoknál ez az arány 76,4 %, de 74,1 %-kal a szociáldemokraták sem sokkal maradnak el tőlük.
A magyar kormányszóvivő azt bizonygatta, hogy az unió liberális migrációs politikája végső soron az embercsempészeknek kedvez. Merthogy az EU kezelni próbálja az illegális bevándorlást, ahelyett, hogy megállítaná azt. Ily módon viszont a migránsok tisztában vannak azzal, hogy ha valahogy bejutnak a közösség területére, akkor valaki ott biztosan gondoskodni fog róluk. Az újságnak adott interjúban Kovács Zoltán kijelentette: a parndorfi tragédia felelősei ellen készülő per is azt igazolja, hogy még határozottabban kell fellépni a szervezett illegális migráció ellen. Hiszen a csempészbandák az azóta eltelt két évben is teljes lendülettel működnek. Magyarország esetében azonban a számok erősen visszaestek, hála a kerítésnek. A szóvivő nem szép, de hatásos eszköznek nevezte a műszaki zárat a szervezett bűnözés és az illegális határátlépések feltartóztatására.
Finnországban kettészakadt az ország 2. legnagyobb politikai erejét alkotó Igazi Finnek párt és ez mutatja, milyen veszélyek leselkednek a populistákra, amikor hatalomra kerülnek. A közvetlen bajt az okozta, hogy vezérré választottak egy megosztó politikust, aki ellenzi a bevándorlást és hajlamos lázító hatású beszédekre az iszlám ellen. Ám Halla-aho győzelme után az Igazi Finnek miniszterei – Új Alternatíva néven - új frakciót alakítottak a parlamentben és bent maradtak a kormányban. Emiatt azután újabb sebeket kaptak a populisták, akiket már eddig is meggyengített kormányzati szereplésük. Egy finn üzletember úgy érzékeltette a helyzetet, hogy adsz egy darab kötelet valakinek és az erre fel felakasztja magát. Pedig a párt 2 éve még a szavazatok 18 %-át szerezte meg, de utána nem tett jót nekik pl. a menekültválság. Ám a legrosszabb az volt számukra, hogy megszavazták a gazdasági megszorító intézkedéseket, miközben hangsúlyozottan a kisembert képviselik. Népszerűségük 9 %-ra olvadt. Az igazi nagy baj azonban az, hogy 8 párt van a törvényhozásban és nehéz lesz működőképes koalíciót összehozni. Vagyis lehet, hogy a politikai instabilitás kora jött el a finneknél.
A szegedi fellebbezési bíróság eljárásjogi hibák miatt új tárgyalást rendelt el a nagy megdöbbenést kiváltó terrorügyben, amelynek vádlottját első fokon 10 évre ítélték. Előzőleg az amerikai Külügyminisztérium jegyzékben fejtette ki, hogy túlzás terrorizmusnak minősíteni egy határmenti rendbontást. Az Európai Parlament pedig a magyar demokrácia leépülésének bizonyítékaként említette az esetet, mármint hogy itt a jogállam megsértése érhető tetten. És valóban: a magyar BTK-ban meglehetősen pongyolára sikeredett a terrorizmus fogalmának meghatározása. De még ehhez képest sem áll meg a vád Ahmed H. ellen. Ugyanakkor a hivatalos politika igen nagy várakozásokkal tekint a perre és ez nagy nyomást gyakorol az igazságszolgáltatásra. Orbán és propagandistái nem lankadnak, hogy követelésekkel bombázzák a bíróságokat. A mostani verdikt nyomán a vádlott továbbra is letartóztatásban marad. Lehet, hogy azért, mert a végén mégiscsak terrorcselekmény miatt hirdetnek ítéletet. Vagy már ily módon is a hatalom elvárásának engedtek.
Szegeden meglepetésre a bíróság hatályon kívül helyezte a korábbi ítéletet a terrorperben. A meglepetés oka az, hogy pár hete Orbán megvádolta az uniót, mármint hogy az a terrorizmus oldalára állt, amikor állást foglalt a vádlott mellett. Utóbbi azért került börtönbe, mert három tárgyat hajított a biztonsági erők felé egy csetepaté során, miután Magyarország lezárta déli határát. A helyszíni tudósítás szerint a mostani döntést nagy figyelem kísérte, mivel a Bizottság az emberi jogok megsértése miatt jogi eljárást kezdeményezett Magyarország ellen. Az Európai Parlament pedig részben Ahmed H. ügye alapján is kimondta, hogy nálunk fennáll a közösségi alapértékek súlyos megsértésének veszélye. Egyébként Ausztriában nemrégiben 6, illetve 6,5 fél évi szabadságvesztést kapott két arab férfi, akiről megállapították, hogy az Iszlám állam harcosa és logisztikai segítséget nyújtott a párizsi merénylethez. Röszkénél annak idején 11 embert tartóztattak le, de közülük már csak Ahmed van rács mögött, mivel Orbán Viktor kitart amellett, hogy ő bizony terrorista. Viszont a másodfokú ítélet azt igazolja, hogy a magyar igazságszolgáltatás azért igyekszik megőrizni a függetlenségét.