A B1 blogcsalád



Uniós támogatásokba kerülhet a magyar izmozás

Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje

2017. június 15. - Szelestey

tr_5.jpg

  • A röszkei és tompai tranzitzóna leginkább fegyintézetre hasonlít - közölte a helyszínen az Európa Tanács megbízottja.
  • Orbán profitálhat a civilek körüli általános felzúdulásból, mert magányos hősként nőhet saját tábora szemében.
  • Nálunk valószínűleg aránytalanul sok uniós pénzt nyúlnak le, tehát a kormány nem kér az Európai Ügyészségből.
  • A magyar rendőrség lehallgatta parndorfi tragédia bolgár sofőrjének telefonjelentését, csak éppen nem tudta, mit mond a vezető, így megfulladt 71 ember.

Reuters

reuters.jpg

Észtország az unió következő soros elnökeként ellenzi, hogy a támogatások megvonásával büntessék azokat a keleti-európai államokat, amelyek nem hajlandók menedékkérőket befogadni. Az észt belügyminiszter arra hivatkozik, hogy egy ilyen lépés megosztaná az EU-t, nem pedig egyesítené, és nem lenne jó, ha újabb tagok lépnének ki, mert azzal csak gyengülne a szervezet. A hírügynökség hozzáteszi, hogy Olaszország igencsak dühös a többi közt Magyarországra és Lengyelországra, mivel azok nem hajlandók egyetlen migránst sem átvenni az olaszoktól, ugyanakkor jócskán részesülnek a közösségi pénzekből. Az észt miniszter szerint a helyzet kulcsa alighanem ott van, hogy meg kell erősíteni a külső határok védelmét, amihez jobb adatbázisokat lehetne használni, sőt ezeket az eddigieknél hatékonyabban össze lehetne kapcsolni. Ez esetben előbb vagy utóbb Budapest és Varsó is változtatna a hozzáállásán – hangsúlyozta optimistán az észt politikus.

Bloomberg

bloomberg.jpg

A kommentár szerint bajba kerülnek azok a keleti tagállamok, amelyek igyekeznek kimazsolázni az unió nyújtotta előnyöket, ám az EU többé nem nézheti el, amikor ilyen nyíltan megszegik a játékszabályokat. A dolgok jelen állása szerint ez a fajta hozzáállás sokba kerülhet a szóban forgó volt szocialista országoknak. Brüsszel a héten kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Budapest, Varsó és Prága ellen, amiért azok nem vesznek át egyetlen menedékkérőt sem, ám ez csupán a felszín. A nyugati partnerek úgy gondolják, hogy a visegrádi csoport 3 tagja szembefordul a liberális, demokratikus értékekkel, csak éppen a migránsügy kedvezőbb támadási felületet nyújt. Az Európai Bíróság csupán a jövő hónapban mond előzetes véleményt a kvótadöntés ellen benyújtott magyar és a szlovák keresetről, de Brüsszel annyira biztos a győzelmében, hogy nem várt addig a szerződésszegési procedúrával.

Ám az egész voltaképpen figyelmeztetés, tehát hogy az ellenszegülő nemzetek számára elúszhat a közösségi támogatások egy része. Etekintetben Schulz ellenzékből bátrabb lehet, mint Merkel, de a kereszténydemokraták körében is egyre erősebb a meggyőződés, hogy pénzügyi nyomást kell alkalmazni. Az intés idáig nem sokat használt, sőt a magyarok és a lengyelek változatlanul szorítják vissza az alapvető szabadságjogokat. Magyarország éppen most szavazta meg a civil törvényt. Csak éppen a nyugati populisták sorozatos vereségével megfordult az európai széljárás és keletiek túl messzire futottak. A kétsebességes EU mára realitás lett. Vagyis a keleti kimazsolázás egyre inkább olyan blöffnek látszik, amit lehívtak. A nacionalista kormányok nemigen tudnak arcvesztés nélkül visszavonulni. De ha kezdik elveszteni a közösségi alapokat és kirajzolódik, hogy a Nyugat magukra hagyja őket, az gondokhoz vezethet a hazai szavazóurnáknál.

FT

financial_times.jpg

A kvótadöntés értelmében a magyaroknak, lengyeleknek és cseheknek két év alatt valamivel több, mint 10 ezer menedékkérőt kellett volna átvennie Görögországtól és Oroszországtól, ám ténylegesen egyetlen ember sem költözhetett át. A Bizottság hónapokig tördelte a kezeit, ám most akcióba lépett és szerződésszegési eljárást indított. Több más, keleti-európai nemzet sem volt túl lelkes a végrehajtás során, de ők nem haragították magukra Brüsszelt. Budapest, Varsó és Prága viszont még tessék-lássék engedményre sem volt hajlandó. Az ok a belpolitika. A választásokra készülő Orbán Viktor pl. újabb indokhoz jut, hogy nekimenjen az EU-nak. Mindazonáltal Junckerék nem sokat tudnak tenni a gyakorlatban. A szóban forgó jogi eljárás hosszadalmas és nem jár túl nagy téttel. A távoli jövőben várható csekély pénzbírságért bőven kárpótol a mostani választási haszon. De az unió is profitál az ügyből, mert ily módon jelzi más államoknak, hogy ők is tehetnének többet az áttelepítés érdekében. Szóval mindenki csak nyer? Nagyjából igen, leszámítva azokat, akik görög és olasz földön rekedtek.

New York Times/Reuters

new_york_times.jpg

Az Európa Tanács különleges megbízottja a magyar kormány álláspontjával szemben úgy értékeli, hogy megfosztják a szabadságuktól mindazokat, akiket beengednek a két tranzitövezetbe a magyar-szerb határon. Tomas Bocek nagykövet azután nyilatkozott, hogy felkereste a két létesítményt Röszkénél, illetve Tompánál. Mint mondta, az ott lévő 400 ember ugyan visszatérhet Szerbiába, de egyébként még a szigorúan őrzött központokon belül sem mehet egyik szektorból a másikba szabad akarata szerint. Emellett a 30 fok körüli hőségben a konténerek hamar átforrósodnak, klímaberendezés pedig nincs. Úgy folytatta, hogy magyar részről táborról beszélnek, de az Európai Jogok Emberi Bírósága szerint az érintettektől elveszik a szabadságukat, a menedékkérők maguk pedig börtönnek minősítik az ottani állapotokat. A szakértő kifogásolta az is, hogy naponta így is csupán 10 kérelmet fogadnak be, miközben tiszteletben kellene tartani a migránsok emberi jogait. A kemény magyar menedékpolitika folytán szerb oldalon továbbra is mintegy 7 ezren vesztegelnek a teljes bizonytalanságban.

NZZ

neue_zurcher.jpg

A magyar, a lengyel és a cseh kormányt idáig hidegen hagyta a szerződésszegési eljárás, ám a három ország elmélyítheti az árkokat a közös menedékpolitika ügyében. De hát még évek telhetnek el, amíg lesz bármi érdemleges fejlemény. A Bizottság viszont azt akarja megmutatni, hogy a kvótadöntés érvényes. Az Európai Bíróságnál benyújtott magyar és szlovák keresetnek nincsen halasztó hatálya. A magyar és a lengyel külügyminiszter ugyanakkor zsarolásról beszélt, annál is inkább, mert erősödnek azok a hangok, miszerint az elutasító magatartást az uniós támogatások megkurtításával kell „honorálni” a következő pénzügyi időszakban. A cseheknél ősszel, a magyaroknál tavasszal lesznek választások. Mivel a lakosság túlnyomó többsége nem kér a bevándorlásból, a politikai állásfoglalások egyöntetűen elvetik a kvóták teljesítését. Ily módon a brüsszeli döntés még kapóra is jön az érintett államoknak, mert az ellenállással jó pontokat szerezhetnek a szavazópolgároknál.

Die Welt

die_welt_1.jpg

1. A magyar, a lengyel és a cseh kormány megerősítette, hogy nem kíván menekülteket befogadni, ami súlyosbíthatja a megosztottságot az unión belül, ám a konzervatív lap a közelgő választásokon túl egyéb okokat is felsorol, mármint hogy mi magyarázza a hajthatatlan álláspontot. Eszerint való igaz, hogy a lakosság mind a három országban a hatalom mögött áll a kérdésben. Bármennyire is népszerű ugyanis az új tagok körében az EU, sokat ront a képen az a tény, hogy nyugaton a merényleteket főleg 2. generációs bevándorlók követik el, ezért Keleten sokan nem szeretnék, ha náluk is párhuzamos társadalmak alakulnának ki. Azon kívül a nyugati partnerek nemigen tudják visszatoloncolni hazájukba azokat, akiknek a kérelmét elutasították, és a volt szocialista államok nem kívánnak hasonló helyzetbe kerülni. Az észtek ugyanakkor, akik a jövő hónaptól átveszik az unió elnöki tisztét, a Bizottságot is hibáztatják a helyzetért. Szerintük Brüsszel a kvótaügyben kommunikációs katasztrófát okozott, mert túl sok kérdés akart egyszerre megoldani. Arról nem beszélve, hogy Tallin szerint a szíreket leszámítva a menedékkérők 80 %-a nem jogosult a státuszra.

2. A civil társadalom összeakaszkodik Orbán Viktorral az új törvény miatt, ám a kormányfőnek kezére játszhat a tiltakozás. Az Országgyűlés csupán kisebb változtatásokkal, de jóváhagyta az igen vitatott törvényt a külföldről támogatott szervezetekről. Ám kimaradt belőle az az igen fontos pont, hogy felszámolhatják a csoportokat, ha azok csak késve vagy egyáltalán nem tesznek eleget jelentési kötelezettségüknek. De egyébként nem sok minden módosult a jelenlegi szabályozáshoz képest. A leglényegesebb azonban, hogy közben más lett az értelmezés. Hogy minden kiadványon fel kell tüntetni a külföldi finanszírozást, azzal az NGO-k kénytelen-kelletlen eszközt adnak a hatalom kezébe, hogy az idegen érdekek kiszolgálóiként pellengérre állítsa őket. Itt különösen azokról van szó, amelyek Soros Györgytől kapnak pénzt. Az üzletember ellen hónapok óta propagandakampány folyik, ő alighanem téma lesz a választási hadjárat során is.

Orbán úgy állíthatja be, hogy az ellenzéki pártok egy követ fújnak Sorossal, főleg a migránsok ügyében. Utóbbiaknak a civilek közül igen sokat segít a Helsinki Bizottság, amely tavaly valóban a határon túlról kapta anyagi alapjai javarészét: az uniótól és az ENSZ Menekültügyi Szervezetétől. Valamint a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványtól. A szervezet most passzív ellenállást jelentett be, bár a következmények nemigen kétségesek: feljelenthetik őket az adóhatóságnál, mert nem tesznek eleget a törvény előírásainak. A világsajtó erre várhatóan hevesen reagál, Brüsszel pedig nyomást gyakorol, ami ideális a miniszterelnök számára a választások előtt. Úgy jelenhet meg, mint aki a nemzeti érdekeket védelmezi a külföldi befolyással szemben.

Al-Jazeera

aljazeera.jpg

Az Amnesty International magyar kutatója azt ígéri, hogy a civil szervezeteket nem félemlíti meg az ellenük hozott új törvény. Gárdos Tódor a helyzet megértetésére idézi az NGO vezetőjét, Iván Júliát, aki azt jósolja, hogy nehezen kivívott szabadságjogoknak kell ezek után búcsút inteni, és Orbán basáskodó politikája folytán a jövőben jókora akadályok nehezítik ezeknek a csoportoknak a munkáját egy szabadabb és igazságosabb társadalom érdekében. Mert a cél igazából az, hogy megbélyegezzék az érintett szervezeteket. Egyes Fidesz-politikusok, köztük a kormányfő nyíltan közölték is, hogy el kell hallgattatni a kritikus hangokat.  A rágalmazó kampány célpontja sok civil társaság, mivel ők olyan forrásokból kapnak pénzt, amelyeket a hatalom nem tud ellenőrizni. A kormányt különösen kiakasztotta, hogy az Amnesty kiállt a terrorváddal 10 évre ítélt szír menekült mellett. Emellett még inkább kezébe kaparintotta a médiát. Az elnyomó hullám ellen a civil társadalom maradt az egyik utolsó védőbástya.

A kormány szándéka egyértelmű: ötödik hadoszlopként feltüntetni a szóban forgó NGO-kat, és ez kihat azok munkájára, legyen szó a jogállam vagy a migránsok védelméről vagy olyan szociális és jogi szolgáltatásokról, amiket az állam nem nyújt. Ám ellent kell állni a gonosz és jól kiszámított támadással szemben. Pontosan ez történik: a civilek még sosem voltak ennyire egységesek és nem fogják feladni.

Die Presse

die_presse.jpg

Szálka a magyar kormány szemében a leendő európai Ügyészség, amely a tagállamokban figyelné az uniós pénzek felhasználását, vagyis a korrupciót, illetve igyekezne megakadályozni a határon átlépő áfatrükköket. Előbbi azért fontos, mert a keleti és déli tagoknál a közösségi támogatásokat nem ritkán politikai barátoknak vagy szövetségeseknek adják, illetve egyszerűen ellopják. A jelenlegi illetékes szervezet, az OLAF vádat nem emelhet. Annyit tud tenni, hogy a felderített ügyeket átadja a nemzeti hatóságoknak, ám ha egy kormány történetesen a hazai igazságszolgáltatást is képes befolyásolni, akkor nem kell következményektől tartani, még akkor sem, ha eltűri, vagy netán intézményesen irányítja a visszaéléseket. A magyar ellenkezés az új vádhatósággal szemben azzal függhet össze, hogy az OLAF napjainkban is aránytalanul sok ügyben nyomoz Magyarországon, vagyis errefelé alighanem elég sűrűn lenyúlják az EU-s pénzeket. Viszont ha a jövőben egy európai intézmény derítheti ki a visszásságokat, akkor a botrányokba akár egy hatalom is belebukhat. Az illetékes biztos azonban már javasolta, hogy a jövőben csak akkor fizessék ki a támogatásokat, ha a kedvezményezett állam csatlakozik az ügyészséghez. Vagyis a magyarok és a lengyelek vagy engedelmeskednek, vagy sokat vesztenek.

Süddeutsche Zeitung

suddeutsche.jpg

Nem kizárt, hogy a magyar hatóságok csaknem két éve meg tudták volna előzni a 71 áldozatot követelő parndorfi tragédiát, mert a végzetes út előtt 13 nappal ráálltak az embercsempészek telefonjaira, csak éppen nyilvánvalóan nem időben fordították le és értékelték ki a beszélgetéseket. Pedig a felvételekből kiderül, hogy már korábbi fuvarok során is csaknem megfulladtak a hűtőkocsiba zsúfolt illegális menekültek. Sőt, a szervek akkor is rajta voltak a készülékeken, amikor a tragikus vég bekövetkezett, csak éppen előbb tolmácsot kellett felkérniük, hogy megértsék, mit mondtak a többségükben bolgár sofőrök. Utóbbiak már korábban is azt jelentették a bandafőnököknek, hogy halálfélelmükben dörömbölnek és kiabálnak a bezárt emberek.

Az utolsó nap előtt 28 utat bonyolítottak le. Akkor még senki sem halt meg, de többeket újra kellett éleszteni, mert eszméletüket vesztették a levegőtlen raktérben. Ezeknél az eseteknél a magyar, osztrák és német rendőrök a gépkocsivezetőket letartóztatták és igen sok bizonyítékot koboztak el. A magyarok ily módon jó ideje tudták, hogy ki a bandavezér, de nem léptek közbe, így a csapat zavartalanul működhetett tovább, mégpedig egyre vakmerőbben. A magyar fél ugyanakkor nem árulta el még most sem, hogy mikor vált számára ismeretessé a telefonbeszélgetések szövege. A kecskeméti Ügyészég szóvivője cáfolja, hogy meg lehetett volna akadályozni a tömeges halált, mert mire megtudták, hogy mi van a felvételeken, addigra más késő volt. Azon kívül a lehallgató készüléknél ülő hivatalnok éjjelente hazament, márpedig az utakat éjszaka 3-5 óra tájékán bonyolították le.

A bejegyzés trackback címe:

http://b1.blog.hu/api/trackback/id/tr2412594353

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

legeslegujabbkor 2017.06.15. 09:29:08

"a lehallgató készüléknél ülő hivatalnok éjjelente hazament, márpedig az utakat éjszaka 3-5 óra tájékán bonyolították le."

Szeretnék jelentkezni én is ilyen munkára, remélem jól fizetnek, ráérek 8-16 óráig, és nem tudok bolgárul

Ahmed H CIA terrorista 2017.06.15. 18:36:38

"A kemény magyar menedékpolitika folytán szerb oldalon továbbra is mintegy 7 ezren vesztegelnek a teljes bizonytalanságban.

NYT"

Az amerikai democsokrácia- export miatt veszteglenek, menekülnek, tetves Dzsú Jork Tájmz

Brix 2017.06.15. 19:35:10

" A lakossàg mindhàrom orszàgban a hatalom mögött àll ebben a kérdésben " Akkor miért vàrja el az Európai Bizottsàg , hogy a kormànyok a népakarat ellenében migrànsokat fogadjon be?

P. J. Fry 2017.06.15. 19:39:49

"az OLAF napjainkban is aránytalanul sok ügyben nyomoz Magyarországon, vagyis errefelé alighanem elég sűrűn lenyúlják az EU-s pénzeket"

Nos igen, csak kicsit lassan nyomoznak, mostanában derítik fel azokat a lopásokat, amiket annak idején az mszp fénykorában követtek el. Talán azt is megemlíthette volna a cikk, hogy eddig csak olyan korrupciógyanús eseteket találtak, amelyeket az előző rendszerben követtek el. Persze akkor nem lett volna burkolt orbánozás belőle...

BiG74 Bodri 2017.06.15. 21:00:28

@Brix:
A brüsszeli többség a kvóta mellett döntött. Elvárják, hogy a közösség tagjai fogadják el a döntést. Az elvárás ennyi. A fityiszes "többség" is elvárja, hogy az egész ország fogadja el a baromságait, a lopásait.
Az EU megteszi az ellenlépéseket, nincs ebben semmi. Aki á-t mond, legyen felkészülve a b-re is. Nem kell nekünk migrincs megőrzésre,hát nem kell. Viszont ezzel együtt jár a retorzió is, ezt is el kell fogadnunk.

atomic power 1986DucaDuca 2017.06.16. 06:32:45

"Az Európa Tanács különleges megbízottja a magyar kormány álláspontjával szemben úgy értékeli, hogy megfosztják a szabadságuktól mindazokat, akiket beengednek a két tranzitövezetbe a magyar-szerb határon."

Bár ott nem illetékes, de ellátogathatna az USA-Mexikói határra tapasztalatszerzésre. Ott még tranzitzónák sincsenek, úgymond nem "fosztják meg a szabadságuktól" azokat, akik át akarják lépni a határt, legfeljebb az életüktől. A liberális demokrácia fellegvárában!

Az USA-Mexikó határon 10 év alatt 5.000-en haltak meg! Kifejezetten a határőrökkel vívott összecsapásokban 2010-2014 között pedig 28-an. A határőrség bűncselekmények sorozatát követi el. Több ezer határőr alkalmatlan arra, hogy fegyvert viseljen. Korábban elítélt bűnözők vannak közötük, sokan kapcsolatban állnak alvilági szervezetekkel, és gyakran nyúlnak drogokhoz is. Becslés szerint a hatarőrök 5-10%-a korrupt, de FBI jelentés szerint az arány elerheti a 20%-ot.

444.hu/2014/08/15/terminatornak-hiszik-magukat-az-usa-hatarorei