- Trump serkentheti az illiberális világrend létrejöttét. Svédország a menekültek befogadásához kapcsolná az uniós támogatásokat.
- Juncker ellenzi, az ötletgazda német Gazdasági Minisztérium viszont kitart amellett, hogy a jogállam tiszteletben tartáshoz kössék a kohéziós alap kifizetéseit Közép-Kelet-Európának.
- Kovács Zoltán (volt Soros-ösztöndíjas) azt kérdezi, ki az a Soros.
Az illiberális demokrácia fogalmának megalkotója arra figyelmeztet, hogy Trump ösztönözheti az új, nem annyira liberális világrend kialakulását. Fareed Zakaria emlékeztet arra, hogy az elnök doktrinája értelmében a nemzetközi színtér aréna, amelyben az államok, a civilek és az üzleti élet képviselői versengenek egymással. Vagyis nincs szó globális közösségről, az Egyesült Államok éppen ezen az alapon lép ki a párizsi klímaegyezményből. A szerző szerint az USA mindig is pontosan tudta, milyen is a világ, ám 1945 után új nemzetközi rendet épített, hogy az országok békésen oldják meg ellentéteiket, és nehogy megismétlődjenek a világháborús borzalmak. A rendszer nem működött tökéletesen, de csodát eredményezett a nyugaton. Trump azonban a jelek szerint kezdetektől nincs tisztában a történelmi előzményekkel, nem vesz tudomást az eredményekről. Következetesen elutasítja Amerika szövetségeseit, ellenben nagyrabecsüléssel szól olyan erős emberekről, mint az orosz és a kínai államfő. A következményeket nehéz felbecsülni, de elképzelhető, hogy lassan lebomlik a liberális nemzetközi rend. Az is benne van azonban a pakliban, hogy épppen ellenkezőleg: hosszú távon megerősödik, esetleg Európa ismételt felemelkedésével. Trump valószínűleg nem idézi elő a nyugati világ végét, az azt elérheti, hogy véget érjen abban az USA vezető szerepe.
Svédország felvetette, hogy a brit kiválás után attól tegyék függővé a kevésbé tehetős uniós államoknak nyújtott segítséget, azok mennyire hajlandóak menekülteket befogadni. Mint emlékezetes, Magyarország és Lengyelország visszautasította, hogy akár csak egyetlen menedékkérőt is átvegyen. A svéd pénzügyminiszter úgy fogalmazott: teljesen ésszerűtlen, hogy még mindig hatalmas támogatásban részülnek olyan országok, amelyek nem tesznek eleget a közös döntéseknek. A javaslat, amelyet Olaszország is támogat, kapcsolódik a német kormány által kiszivárogtatott ötlethez, hogy ti. ne kaphassanak EU-s forrásokat azok a kormányok, amelyek nem felelnek meg a jogállamiság normáinak. Ha elfogadják, mindkét indítvány elsősorban a magyarokat és a lengyeleket érintené. A következő pénzügyi időszak költségvetéséről a tárgyalások még csak ezután fordulnak érdemi szakaszba, de előreláthatólag elmélyítik az ellentéteket a gazdagabb nyugati befizetők, illetve a kedvezményezett keleti tagok között. Erről a svéd miniszter kifejtette, hogy nincs az a klub, amelyben egyesek csak a markukat tartják, de nem tesznek be semmit a közösbe. Ez nem csak jogi, hanem politikai kérdés is, és ha az unió az indítvány mellé áll, akkor meg lehet találni a megoldást.
A Bizottság elnöke úgy látja, méreg lenne Európa számára, ha a német gazdasági tárca munkaokmányának megfelelően a kohéziós támogatását kifizetését összekapcsolnák a jogállam alapvető normáinak teljesítésével. A pénzek messze legnagyobb részét, nagyjából egyharmadát jelenleg Közép- és Kelet-Európa kapja. Ugyanakkor a berlini Gazdasági Minisztérium azt közölte, hogy az átutalásokat már eddig is ahhoz kötötték, végrehajtanak-e bizonyos szerkezeti reformokat az érintett államok. Berlinben ezért gondolták, hogy a feltételeket 2020-tól ki lehetne terjeszteni a demokratikus alapelvek betartására is. A cél az, hogy fokozzák az EU hitelességét, amikor az emberi jogokról és az alapvető értékekről van szó. Mert a lényeg, hogy mindenütt javuljon az uniós polgárok életminősége. A lap felidézi, hogy nem új az ötlet, mármint hogy a pénzügyi alapok segítségével fogják vissza az illiberális hatalmak túlkapásait. Brüsszelben már évek óta folyik a vita, hogy megvonják-e támogatásokat a lengyelektől, magyaroktól és másoktól, akiket azzal vádolnak, hogy lábbal tiporják a közösség játékszabályait.
Az uniós költségvetés új biztosa a jövőben megszigorítaná a támogatások átutalását, ha valamely tagállam nem mutat fel kellő eredményeket pl. a jogállamiság területén. Az újság példaként említi meg, hogy Magyarország igencsak vitatott médiatörvényt fogadott le, ugyanakkor megtagad minden szolidaritást a menekültek kapcsán, ám az európai fővárosokban nemigen vált ki nagyobb felzúdulást, mint éppen az, ha egynémely ország büntetlenül megszegheti az EU alapértékeit. Hatékony ellenszer nincs, mert egy jóbarát, ez esetben pl. Lengyelország, megakadályozhatja a szankciókat. Pontosan ezért már régóta az asztalon van a követelés, hogy ilyen esetben pénzzel kellene jobb belátásra bírni a delikvenseket. Az osztrák kancellár kijelentette, hogy el lehetne zárni a szerkezeti alapokat, ha egy kormány következetesen elfordítja fejét a migráció ügyében, vagy adódömpinget folytat a szomszédok rovására. Hasonlóképpen nyilatkoztak német vezetők is. Mostantól a lehetőség egészen konkréttá válik, mivel indul az egyeztetés a következő pénzügyi időszakról. Oettinger vette a német gazdasági tárca jelzését és utalt arra, hogy a kedvezményezett kormányoknak az eddiginél sokkal inkább meg kellene fogadniuk a Bizottság országspecifikus ajánlásait. Ám még ennél is kényesebb, hogy ő is egyetért a Berlin által felvetett jogállami kikötéssel. Kemény, de megkerülhetetlen vita várható.
Soros György először szólalt meg azóta a CEU ügyében, hogy a magyar kormány bezárással fenyegette meg az egyetemet. Azzal vádolta meg Orbán Viktort, hogy az korrupt és csalárd maffiaállamot irányít. A tegnapi, brüsszeli beszédben Soros tagadta a miniszterelnök állítását, miszerint megpróbálna beleavatkozni a magyar politikába, ugyanakkor ostorozta Orbánt, amiért az ellenségként tünteti fel. A felsőoktatási törvényt széles körben úgy tekintik, hogy az támadást jelent a szólásszabadság és a liberális értékek ellen. Az ellenzők szerint a jogszabály nem csupán a CEU-t fenyegeti, hanem a tanszabadságot is.
A jelentés hozzáteszi, hogy populista európai vezetők átvették Trump véleményét és azt hangoztatják, hogy az üzletember igyekszik befolyásolni a politikát országukban. Magyarországon pedig az utóbbi években több olyan szervezet is hivatalos vizsgálat célpontja lett, amely az emberi jogokat, a menekülteket védelmezi, illetve harcol a korrupció ellen, és időnként pénzt kap a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványtól. Közülük a Transparency International üdvözölte a befektető kiállását, amely arra is felszólított, hogy az unió lépjen fel Magyarországon és Lengyelországban a demokráciát ért veszélyek ellen. Bár mint mondta, nem könnyű eredményt elérni, amikor két állam összeszövetkezik a retorziók ellen. Ezért határozott cselekvésre van szükség az európai intézmények részéről, továbbá a civil társadalomnak is aktívan kell eljárnia.
Soros György visszavágott Orbán Viktornak, amiért az megpróbálta becsukatni a Közép-Európai Egyetemet. Azzal vádolta meg a miniszterelnököt, hogy az maffiaállamot hoz létre. Vagyis azt a kifejezést használta, mint a politikus ellenfelei, akik szerint a kormányfő mind inkább tekintélyelvű és korrupt politikai rendszert vezet. A szisztéma jellemzője, hogy a belső tagjai mind jobban megtollasodnak, gyakran az unió pénzéből. Kovács Zoltán úgy reagált a beszédre, hogy Soros saját maga leplezte le a politikai programját, mert kicsoda ő, és mi köze van Európához? Miért lenne bármi súlya annak, amit mond? Majd a tagállamok demokratikusan megválasztott képviselői eldöntik a dolgokat.
A tudósítás megjegyzi, hogy a populisták és nacionalisták szemében Soros az egyik leggyűlöltebb figura. Elítélik, hogy támogatja a liberális ügyet, és részben pénzügyi műveleteit okolják sokak anyagi nehézségeiért. Hívei ezzel szemben nagyra becsülik, amiért kiáll egy sor jó ügy mellett, és úgy gondolják, hogy a tekintélyelvű politikusok bűnbaknak használják. Arra is rámutatnak, hogy az ellenerők hangvétele riasztó párhuzamokat mutat a múlt antiszemita összeesküvés-elméleteinek nyelvezetével.
A hírügynökség azt emeli ki Soros György felszólalásából, hogy ki kellene használnia a lendületet, tehát, hogy győztek az Európa-barát pártok Hollandiában és Franciaországban. Így most keresztül lehetne vinni a régóta esedékes uniós reformokat, növelhetnék a szervezet népszerűségét, erősíthetnék a gazdasági növekedést és legyűrhetnék a legnagyobb veszélyt: a bank- és migrációs válságot Olaszországban. A befektető ugyanakkor azt is kijelentette, hogy az EU-nak nem szabad két részre válnia, belül az euróövezethez tartozó magországokkal, a periférián pedig a többiekkel. Ehelyett nagyobb választást kell felkínálni a tagoknak a demokratikus lehetőségekből. Jelenleg ugyanis úgy áll, hogy egyes országok nagyobb nemzeti szuverenitást akarnak, vagyis nem szeretnének további jogköröket átadni Brüsszelnek. Ám megváltozhat véleményük, ha eredményes lesz az együttműködés és így később ők is csatlakozhatnak a hajlandók szövetségéhez.
Soros György arra figyelmeztetett, hogy még mindig bizonytalan a CEU jövője, bár reméli, hogy az egyetem védekezése lassan mozgásba hozza az igazságszolgáltatás gépezetét. Ugyanakkor úgy látja, hogy az Orbán-kormány alatt változatlanul veszélyben vannak olyan, más intézmények, amelyeket a befektető szintén támogat. Előzőleg kijelentette, hogy a miniszterelnök maffiaállamot épít, amelyben a homlokzat demokratikus, ám a hatalom gazdái a médiát és az igazságszolgáltatást saját meggazdagodásukra, valamint arra használják fel, hogy megtartsák uralmukat.
A Fidesz-közeli politológus, Boros Bánk Levente szerint hadüzenettel ér fel Orbán Viktor és a kormány számára, amit Soros György mondott Brüsszelben. A Médianéző Intézet főnöke szerint szürreális, hogy a Bizottság kérésére az amerikai milliárdos tartotta a megnyitó beszédet az Európai Gazdasági Fórumon. Hozzáfűzte, hogy az Európai Egyesült Államok megteremtése Soros álma, ám a befektető veszélyben látja ezt a célt az energikus magyar és lengyel fellépés miatt.
Egy neves londoni elemző szerint alulértékelt a Fidesz-féle haveri kapitalizmus és a piac túllép rajta, ha a növekedés olyan erős, mint az első negyedévben. Peter Attard Montalto a Nomurától annak kapcsán nyilatkozott, hogy Mészáros Lőrinc váratlanul 45 %-os érdekeltséget szerzett a nem egészen egy éve privatizált MKB Bankban, így az egykori gázszerelő lett a legnagyobb tulajdonos. A külföldi szakértő hozzáfűzte, hogy a kormány fenn akarja tartani a növekedést, és ehhez bővíteni kívánja a hitelezést. Ebben segíthetnek neki a hazai kézben lévő pénzintézetek. A jelentés emlékeztet arra, hogy Matolcsy György unokatestvére a múlt hónapban 20 % erejéig ugyancsak bevásárolta magát az MKB-ba, és 10 %-ban tulajdonos Balog Ádám, a bank vezetője is, aki szintén a jegybanki vezető bizalmi emberének számít. Arra is kitér a hírügynökség, hogy az MKB-t (közpénzből) mentesítették bedőlt hiteleinek nagy részétől, így az idén négy hónap alatt 12 milliárd forintos nettó nyereséget ért el. Többet, mint tavaly egész évben.
Timothy Garton Ash felszólította a bajor miniszterelnököt, hogy vesse latba befolyását Orbán Viktornál a magyarországi illiberalizmus ügyében. Az oxfordi egyetemi tanár, az európai helyzet egészen kiváló ismerője Bajorországban, a tutzingi Politikai Akadémia fennállásának 60 évfordulóján rendezett ünnepségen mondott beszédet. Seehofer megígérte, hogy eleget tesz a kérésnek, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy hiba volna mindent feketén-fehéren látni. Timothy Garton Ash különben úgy gondolja, hogy mint a futballban a játékmesternek, Németországnak kellene a földrészt egyben tartania, fazont szabnia számára. Mint kiemelte, nagyon is tekintettel kell lenni a nyelvek és a kultúrák sokféleségére, ám nem szabad minden nehézségért Brüsszelt okolni. De ahhoz, hogy a kontinens erős és rugalmas legyen, minden országot be kell venni a játékba.
Sajtóértesülés szerint Sopronban vett házat az az osztrák neonáci, akit odahaza a holokauszt tagadása miatt többször is elítéltek. A 75 Gert Honsik a szélsőségeseket nyilvántartó ausztriai archívum szerint az osztrák újfasiszták központi alakjának számít. Évek óta folytat rasszista és antiszemita agitációt, kétségbe vonja, illetve bagatellizálja a nemzeti szocialisták bűneit. Mielőtt Magyarországra költözött volna, többnyire Spanyolországban élt. Jelenleg orosz szervereken keresztül a facebookon fejt ki propagandát. Az újság emlékeztet arra, hogy a minap Sopronban vettek őrizetbe egy német holokauszt tagadót. Majd úgy folytatódik a cikk, hogy Orbán Viktor alatt Magyarország a nemzetközi szélsőjobbos gyülekezőhelye lett. Nálunk találkoznak az amerikai alt-jobb hívei, brit rasszisták és hasonló svéd aktivisták. A kormányfő „igazi menekültként“ kifejezetten hívta őket még februárban. Csak éppen a „vendégek“ ártanak a politikus hírnevének. A múlt héten kettőt már kiutasítottak közülük és nem kizárt, hogy hasonló sors vár Honsikra is.
