Magyarország könnyen kimaradhat az unió belső magjából - figyelmeztet az FT. Egy konzervatív amerikai elemző közben arról ír, hogy politikai vákuum alakult ki Kelet-Európában: az új amerikai vezetés nem tudja érvényesíteni törekvéseit. Viszont az Európai Néppártban mind többen unják Orbán pávatáncát és a politikust idehaza is egyre gyakrabban bírálják konzervatív gondolkodók. Soros Györgytől nagyon szívesen megszabadulna a kormányfő, de ugyanígy van ezzel a tekintélyelvű macedón jobboldal is.
Az európai vízió visszaszorul a magországokra, a brit kiválás és a bővítési fáradtság a további integrációt fenyegeti. Vagyis az unió zsugorodik, legalábbis politikai értelemben. Először is Oroszországot nagyobb árok választja el a nyugattól, mint valaha, mégpedig a demokrácia, a polgárjogok és a jogállam ügyében vallott, alapvetően eltérő nézetek miatt. Nem lehet megmondani, miként lehetne áthidalni ezt a szakadékot, legalábbis amíg a tekintélyelvűség és a kleptokrácia jellemzi Putyin uralmát. Hasonlóan nagy távolság alakul ki Törökország és az EU között is Erdogan Putyin-típusú despota rendszere miatt. A Balkán nagy része szintén ki van téve annak a veszélynek, hogy kívül kerül a jövő politikai Európáján. Ugyanakkor a Brexit miatt megnő a németek és a franciák súlya. A magyarok, lengyelek és szlovákok attól tartanak, hogy könnyen kívül rekednek az élenjáró országok körén, ha nem euróövezeti tagként érzékenyen reagálnak a szuverenitás kérdésében, illetve a védelem és a migráció ügyében nem csatlakoznak a közös kezdeményezésekhez. Ezért övezi vita a többsebességes Európa javaslatát.
A CEU körüli csata mutatja, hogy az Egyesült Államok elvesztette befolyását Európában. A szerző, a konzervatív washingtoni Heritage Foundation elemzője szerint erre a bizonyíték a kontinens keleti fele, ahol még mindig azok diktálják az amerikai külpolitikát, akiket Obama nevezett ki, miközben szenátorok dühös vitába keveredtek a harcias Orbán Viktorral. A 11 republikánus és demokrata törvényhozó még a múlt hónapban levélben fejezte ki aggodalmát a magyar kormányfőnek, mert úgy látják, hogy az új törvény az egyetem létét fenyegeti. McCain és a többiek az üzenetben nem említették Sorost, annál inkább a miniszterelnök, aki válaszában azt hangoztatta, hogy az üzletember és a civil szervezetek állnak a Magyarország elleni dezinformációs kampány mögött. Ugyanakkor az is tény, hogy a tengerentúlon sok tudós csatlakozott a szenátorok véleményéhez, mármint hogy a törvény kedvezőtlenül hathat ki a tanszabadságra.
Orbánt ugyanakkor nehéz meggyőzni. Joggal próbálja megmenteni a magyar függetlenséget az unió túlkapásaival szemben. Viszont kokettál Putyinnal, aki Amerika és a nyugat ellenfele. A jelek szerint az amerikai politikát Kelet-Európa kapcsán Hoyt Brian Yee külügyi helyettes államtitkár tartja kézben, akit még az előző elnök nevezett ki. Keményen lép fel nem csak Magyarországgal, hanem Macedóniával és Albániával szemben is. Változatlanul baloldali politikusokat és ügyeket támogat a régióban, a Fehér Ház, a Nemzetbiztonsági Tanács, de még a saját miniszterének a jóváhagyása nélkül is. Az elemzés úgy zárul, hogy a fontos helyekre hozzáértőket kell delegálni, mert ne felejtsük: az 1. világháború a Balkánon tört ki.
Orbán Viktor egyre inkább lesre fut az Európai Néppártban. Strasbourgban jelenleg a képviselők nagy többsége támogatja azt az indítványt, amely pellengérre állítja a politikust az ellentmondásos felsőoktási törvény és a Brüsszel elleni hangulatkeltést szolgáló kampány miatt. Ám a következményeket illetően már eltér a keresztény-, illetve szociáldemokraták véleménye. A baloldal azt akarja, hogy élesítsék be a szavazati jog megvonásával járó 7-es paragrafust, ám ennek nem sok az esélye, mert egyhangú döntés kellene hozzá. Orbánról idáig leperegtek a bírálatok. Hosszú időn keresztül számíthatott az EPP védelmére, mert tiszteletben tartotta a vörös vonalakat. A CEU ügyében is úgy tűnt, hogy eleget tesz a konzervatív szövetségesek, illetve a Bizottság követelésének, de utána kijelentette, hogy senki sem kényszeríthet feltételeket Magyarországra.
Így a jobboldalon is mind gyakrabban hangzik el, hogy ki kell zárni a Fideszt. De azért a többség nem annyira drasztikus ez ügyben, mint a luxemburgi Frank Engel. Ezzel együtt fokozódik az elégedetlenség. Elmar Brok pl. azt mondja, sokáig ezt már nem lehet játszani és nem szabad megengedni, hogy a frakcióban a pártpolitika határozzon meg mindent. Itt az idő, hogy a Néppárt a saját portája előtt söpörjön. Ezzel nagyon egyetért Engel, aki szerint most már sürgősen ajtót kell mutatni Orbánnak. A magyar politikus egy jottányit sem lett jobb az elmúlt években, ezért erkölcsi kötelesség fellépni ellene. A képviselő nem tudja, meglesz-e a többség a 7-es cikkely alkalmazásához, de azt igen, hogy a frakció többsége osztja a véleményét.
Korábbi utitársai támadják Orbán Viktort. Konzervatív értelmiségiek szóvá teszik, hogy a kormányfő mind inkább jobbra tolódik. Olyan hangok szólalnak meg, amelyeket idáig elnémított a közös érdek. Ráadásul azokban az orgánumokban kifogásolják a támadást a civilek, az egyetemek önállósága, a sajtó, Brüsszel és Soros ellen, amelyeket még nem kebelezett be a miniszterelnök. Mindenek előtt azt vetik a szemére, hogy összekeveri saját, hűséges klánja és a nemzet érdekeit. Bod Péter Ákos, aki a minap elvállalta a Transparency International kuratóriumi tagságát, azt írta pl. hogy rendszerszintű lett a korrupció, haveri kapitalizusban élünk. Másik törésvonal az Oroszországgal ápolt szoros barátság.
A bírálókban közös, hogy jó ideig együtt meneteltek Orbánnal, és hogy nézeteik konzervatívok. Felhatalmazva érzik magukat, hogy nyilvánosan is megszólaljanak, amióta Sólyom László is ott volt a CEU becsukása ellen szervezett tüntetésen. Arról igyekeznek meggyőzni a Fidesz által foglyul ejtett választókat, hogy nem szabad többséghez juttatni jövőre a kormányfőt. Merthogy az ország rossz irányban halad. László Róbert a Political Capitaltől ugyanakkor azt mondja, hogy még nem sikerült elérni a kritikus tömeget. Érdemi alternatíva egyelőre nem rajzolódik ki, így a tekintetek Simicska Lajosra irányulnak. Nem tudni, hogy nyilvánosságra hoz-e bármi kompromittálót, mindenesetre a hatalom annyira fél tőle hogy jelenleg leginkább őt ostorozza.
NZZ
1. Soros György megosztja az embereket. Gazdag és befolyásos, vezető politikusok egyenrangú félként találkoznak vele, ám élete nagy vágya nem teljesül. Jelenleg szülőhazája tekinti ellenségnek. 94-ben még kitüntették a civil társadalom felépítésében szerzett érdemeiért, mostanság ellenben Orbán mindent megtesz, hogy megszabaduljon tőle és a dollárjaitól. A milliárdos 60 civil szervezetet támogat, ezeknek az életét a hatalom megkeseríti. Újabban pedig a kormány az ellenzéki gondolkodás egy másik fészkét is célba vette: a Közép-Európai Egyetemet, be akarja azt záratni. Soros egy személyben a kapitalizmus bírálója és osztályon felüli tőzsdei spekuláns. Rendkívüli tehetsége van a pénzcsináláshoz, de különleges az ajándékozókedve is. A Nyílt Társadalom Alapítványok több, mint 100 országban terjesztik a pluralizmust, a vélemények sokszínűségét, szolgálják a képzést. Ugyanakkor Soros nagy fájdalma, hogy akik a könyveit veszik, azok csak egy valamire kiváncsiak: miként lehet meggazdagodni. A világ nem ismerte el filozófusként.
2. A Balkánon egyre inkább nyomás alá kerül a Soros György által felépített hálózat. A sorosistákat kezdetben az kötötte össze, hogy elutasították a nacionalizmust, ugyanakkor hittek az emberi jogokban és a toleranciában. Kapcsolatrendszerük túlélte a háborúkat és a szabadság, illetve az ellenállás szigetét alkotta. Maga az alapító Macedóniában próbálta bizonyítani, hogy a térségben lehetséges egy működő, többnemzetiségű demokrácia. Az általa létrehozott civil szervezetekről tudnivaló volt, hogy szemben álltak Gruevszki elnök tekintélyelvű uralmával. Csakhogy a munkatársak közül sokan távoztak az utóbbi 15 évben, így ezért meggyengült e csoportok szerepe a társadalmi átalakulás előmozdításában. A CEU ugyanakkor sok tehetséges aktivista számára ugródeszka lett a nemzetközi karrierhez.
A Soros feltartóztatására alakult macedón szervezet vezetője a szövetségeseihez sorolja a visegrádi államokat is. Ugyanakkor az üzletembert balról is bírálják, miután a Nyugat-Balkánon egyelőre kudarcot vallott a demokratikus változás és sok helyütt autoriter rendszerek fészkelték be magukat. Azt vetik a szemére, hogy figyelmen kívül hagyta a bajok legfőbb okát, a féktelen kapitalizmust, amely kizsákmányoló rendszert hozott létre tekintélyuralmi vezetőkkel szövetkezve. Vitatják azt is, hogy az NGO-k a polgárokat képviselnék. A kritikával nem tud mit kezdeni a szkopjei Helsinki Bizottság vezetője. Mint mondja, az állam lábbal tapodja az emberi jogokat, és csak ők védik az áldozatokat. De hogy hónapok óta megszállták őket az adóellenőrök, az azt mutatja, hogy jól végzik a dolgukat. A hatalom fél tőlük.
