Mind többen követelik, hogy az EU rövid úton váljon meg Magyarországtól, amely újabb fényes diplomáciai sikert aratva az unióból egyedül állt Erdogan mellé. De Orbán törheti a fejét azért is, mert a sokáig elnyomott bérkövetelések tönkreteszik az összeszerelő műhely szerepkörre kárhoztatott magyar gazdaság versenyképességét. Hangos lapszemle itt.
FAZ
Veszélyben a tudomány – állapítja meg a vezető német konzervatív újság annak kapcsán, hogy ma a világ jó 600 városában vonulnak fel a tudomány szabadságáért. Az elsőoldalas kommentár szerint a részvevők mindenütt a politika kísérlete ellen tiltakoznak, tehát hogy gátolja a kutatásokat, megvonja a pénzt a nem kívánatosnak minősített tudományágaktól, hogy gyűlöletessé tegye a tudást. A kezdeményezés az Egyesült Államokból indult ki, ahol az ilyen panaszok első számú címzettje jelenleg a Fehér Ház. Európában az unió vizsgálatot folytat Magyarország ellen, mert itt egy egész egyetemnek kell eltűnnie a színről, csak azért, mert a szabad szelleme nem smakkol a hatalomnak. Ehhez egy hasonló, szentpétervári egyetem bezárása szolgál modellül. Nyilvánvaló, hogy a bírák és újságírók mellett a világot másként látó tudósok is hamar szálkát jelentenek a tekintélyelvű kormányok szemében.
A demokrácia kerül ott veszélybe, ahol már nem szabad a tudomány és semmibe veszik az eredményeit, de ez a megállapítás fordítva is igaz. Ahol nem szabad a tudomány és semmibe veszik az eredményeit, ott veszélyben a demokrácia. Bécsben is megtartják ma a Tudomány menetét, a kutatás szabadsága, a józan ész és a kritikus gondolkodás mellett. Ezek nélkül ugyanis nem működik a demokrácia. Látni ezt
- Törökországban,
- Trump Amerikájában,
- de Magyarországon is,
ahol Orbán rövid úton kipaterolna egy egyetemet, mert nem tetszik neki, amit az képvisel. Ezek a támadások részét képezik a felülről indított ellenfelvilágosodásnak, vagyis hogy ideológiai célokból meghamisítják, illetve tagadják a tényeket. Emögött populisták vannak, akik az érzelmeket állítják szembe a tényekkel. Az árnyalt gondolkodás helyett fekete-fehér kliséket alkalmaznak. A szabad tudomány és kutatás azonban ellenszert jelent a világ és a valóság leegyszerűsítése ellen. Aki felemeli szavát a tudomány szabadságáért, az kiáll azok ellen, akik ezt a szabadságot fenyegetik – mutat rá a kommentár.
Az utóbbi 7 év legnagyobb tüntetései zajlottak Budapesten, tiltakozásul a CEU esetleges bezárása ellen. Bírálók szerint a felsőoktatási törvény átalakítása újabb lépés az Orbán-féle illiberális állam felé, amely ellentétben áll a Soros által szorgalmazott nyílt társadalommal. A kormány azt állítja, hogy az elégedetlenséget külföldről szítják. Az egyik felvonuló, egy középkorú gyógypedagógusnő, úgy ítéli meg, hogy az események menete nagyon hasonlít ahhoz, ami Oroszországban játszódott le és ez nagyon rossz emlékeket ébreszt. A megmozdulások egyúttal rávilágítottak, hogy ezúttal szélesebb körű a lázongás, illetve hogy
az ország mind inkább elszigetelődik az unióban.
Kovács Zoltán ugyanakkor azt fejtegeti, hogy a nyílt társadalom utópia. Azon kívül az üzletember által támogatott civil szervezetek szerinte úgy viselkednek, mint valami kormány, pedig ehhez nincsen politikai felhatalmazásuk.
Apropó, a hatalom most az NGO-k életét is igyekszik megnehezíteni. A célpontban megint csak azok vannak elsősorban, amelyek a befektető támogatását élvezik. A bírálók viszont azt hangsúlyozzák, hogy itt megint csak feltűnő a párhuzam az orosz forgatókönyvvel. Martin József Péter a Transparency Internationaltől arra hívja fel a figyelmet, hogy a nem kormányzati csoportok 64 %-a a Bizottságtól kap pénzt, az új törvény értelmében ezt úgy kellene feltüntetniük, hogy a segítség ismeretlen forrásból jön. Ezek szerint akkor az EU-tag Magyarország gyanúsnak tartja az uniós pénzeket? Miközben a kormány tavaly a GDP 6 %-nak megfelelő szubvenciót kapott Brüsszeltől. László Róbert, a Political Capital elemzője úgy véli, hogy a tiltakozás meglepte a hatalmat, a CEU valahogy fontos lett sok fiatal számára.
A német Szabaddemokrata Párt egyik szakértője úgy gondolja, az uniónak nem szabadna semmiféle türelmet tanúsítania Orbánnal és a hasonlófélékkel szemben. A kormányfő legújabban a menekültpolitika kapcsán rúgta össze a port az EU-val. Igaz, hogy nincs olyan terv, miszerint korlátlanul jöhetnének Európába a migránsok, a nemzeti konzultáció egyik kérdése mégis azt feszegeti, vajon megengedhető-e, hogy Brüsszel felnyissa a határokat. Persze a differenciált megközelítés nem jellemző a miniszterelnökre. Még soha egyetlen tagállam vezetője sem vitázott ilyen gyűlöletkampány formájában az unióval. De ezúttal megint átlépte a vörös vonalat, mert már jó ideje úgy tesz, mintha a többiek nem partnerek lennének egy szövetségben. Jelenleg főként a migránsok ügyében járja a maga útját. Legújabban konténertáborokba zárja a menedékkérőket. De talált magának más „ellenséget” is. Lásd a CEU-t, mivel láthatólag elviselhetetlen számára, hogy egy szabad gondolkodású tanintézmény működjön Budapesten. Soros csak kapja össze magát! Mellékesek a tiltakozások akkor is, amikor a külföldről finanszírozott civil szervezetekről van szó. Nem véletlen amúgy, hogy
Orbán és Putyin remekül megértik egymást.
Idáig már teljesen hiábavalónak bizonyult 3 kötelezettségszegési eljárás is, ezért nem lép közbe a teljesen lemondó EU. Európa tétlenül szemléli, amint egyes uraságok visszaszorítják az olyan alapértékeket, mint a demokrácia, szabadság és jogállam. Ráadásul Orbán már nincs egyedül, felzárkózott mellé Kaczynski. Három dolgot lehetne jelen esetben tenni: 1. Eltörlik az unióban az egyhangú döntéshozatal elvét. 2. Meg kell teremteni a hatékonyabb és gyorsabb szankciók lehetőségét, ideértve anyagi eszközök megvonását, valamint a szavazati jog felfüggesztését. 3. Legvégső esetben ki kell zárni a renitens tagállamot, amihez borsos végszámla társulna. Csak éppen az unió eljárásjogát kizárólag az összes tag jóváhagyásával lehet módosítani. Vagyis ez esetben sehogy. Akkor meg mit lehet csinálni?
Szövetségeseket keres az egyre inkább elszigetelődő török államfő, mert az európai kapcsolatok erősen meggyengültek, miután Erdogan a nácikhoz hasonlította a német és a holland kormányt. Olyannyira, hogy az uniós államokból kizárólag Orbán Viktor gratulált neki a referendum eredményéhez. Az autoriter vezető a jövő hónapban felkeresi Moszkvát, Pekinget és Új-Delhit, de tervezi, hogy ellátogat Brüsszelbe és több más, nyugat-európai fővárosba is. Láthatólag újra akarja építeni a hidakat. Egy szakértő úgy látja, hogy az elnöknek korábban jók voltak a politikai ösztönei, de azok mára mintha cserben hagyták volna. A gazdasági bajok egy részét Erdogan harcias kirohanásai okozták. A líra tavaly 25 %-ot gyengült, és ha megszabad a kereskedelmi együttműködés Európával, az csak súlyosbítja a gondokat. Közben az adatok elemzése azt támasztja alá, hogy igenis megalapozottak az ellenzéki vádak, miszerint a hatalom megfirkálta a referendum eredményét.
Kelet-Európában folyamatosan emelkednek a bérek, ám ez
veszélybe sodorja az olcsó munkaerőn alapuló gazdasági modellt.
Merthogy a keresetek gyorsabban nőnek, mint a termelékenység, csakhogy ez tönkreteszi a versenyképességet. A térség már jó ideje összeszerelő központnak számít, ahol a nyugati szint töredékéért állítanak elő bonyolult termékeket, pl. autókat és elektrotechnikai cikkeket. Magyarországon februárban 10 %-kal voltak magasabbak a névleges bérek, mint egy évvel korábban, de az emberek immár kikövetelik, hogy több pénzt kapjanak. William Jackson a londoni Capital Economics-től azt mondja, a munkáskezek hiánya, valamint a kormánypolitika egyaránt táplálja a béremelkedést. Csakhogy ez hamarosan lerontja a cégek jövedelmezőségét. A versenyképesség nem azonnal kerül veszélybe, de a fejlemény azért hamarabb is visszaüthet, mert gerjeszti az inflációt. Akkor pedig előbb-utóbb hozzá kell nyúlni a fizetőeszközök árfolyamához.
