Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje, 2017. április 3. Hangos sajtószemle
A Közép-Európai Egyetem rektora a lapnak írt cikkben hívja fel a figyelmet arra, hogy Európán belül, a tekintélyelvű rezsimekben veszélybe került az egyetemi autonómia. Így Oroszországban, Törökországban, legújabban pedig már Magyarországon is. Ignatieff megismétli, hogy a benyújtott törvényjavaslat gyakorlatilag felszámolná a CEU-t, annak működését a kormány ellenőrzése alá helyezné. Ráadásul a hatalom kampányt indított az intézmény lejáratására. Csalással vádolta meg, noha az illetékes felügyeleti hatóság kimondta, hogy az egyetem teljesen törvényesen működik.
Ha elfogadják az előterjesztést, akkor az azt jelenti, hogy egy uniós tagállam első ízben megy el odáig, hogy törvényesítse az egyetemi autonómia elleni támadást. Továbbá az Egyesült Államok egyik szövetségese, a Nato tagja most először ugrik neki egy olyan amerikai érdekeltségnek, amely a területén működik. A Trump-kormányzat ugyan nem rajong a felsőoktatásért, de nagy kérdés, hogy a helyzetet figyelmen kívül hagyhatja-e egy olyan adminisztráció, amely Amerika elsőségét hirdeti. Nehéz továbbá elképzelni, hogy az Európai Parlament, valamint a Bizottság belenyugodhat-e a szabadság egyik alapelvének megszegésébe. Amit a magyar kormány csinál, az vagy meggondolatlan politikai vandalizmus, vagy az öncsonkítás látványos esete. A célpont ugyan a Soros nevéhez kapcsolt egyetem, de az igazi szándék az, hogy megrémítsék a felsőoktatást és véget vessenek egy olyan intézménynek, amely még képes szembeszállni a hatalommal a mai Magyarországon. Az egyetemek önállósága nem pártkérdés, az állam sehol sem szólhat bele az önigazgató testületek munkájába. A tengerentúlon könnyű belátni: Washington nem engedheti meg, hogy egyik szövetségese megfélemlítsen egy amerikai intézményt. A Közép-Európai Egyetem senki javára nem adja fel az autonómiáját.
New York Times/Washington Post/AP
A szervezők szerint 10 ezren vonultak fel a Soros György által alapított Közép-Európai Egyetem támogatására. Deák Dániel, a Corvinus tanára úgy értékelte, hogy az Orbán-kabinet be akarja záratni a CEU-t, a tervezet egyben az összes egyetem tanszabadsága és önállósága ellen irányul. A jelentés hozzáteszi, hogy a kormányfő ideológiai ellenfelének tekinti Sorost, az üzletember által vallott nyílt társadalom szemben áll azzal, hogy Orbán illiberális államot akar létrehozni. Utóbbiban a többségi hatalom felülírja a polgári szabadságjogokat és a kisebbségek jogait.
Az esti tüntetés része az egyre nagyobb tiltakozáshullámnak, amit az váltott ki, hogy az Orbán-kormány szigorítani akarja a feltételeket a külföldi egyetemek számára, ám a CEU szerint az ő bezárásukat célozza. A miniszterelnök, aki gyakran bírálja Sorost, ideértve, hogy a befektető támogatja az emberi jogok tiszteletben tartását és a kormányzati munka átláthatóságát szorgalmazó civil szervezeteket, nos, Orbán azt ígéri, hogy kiirtja a liberális demokráciát az uniós tag Magyarországon.
Az Orbán-kormány bürokratikus eszközökkel próbálja tönkre tenni az amerikai kézben lévő Közép-Európai Egyetemet, de ezt még megkeserülheti. A miniszterelnök, aki az illiberális állam felépítésén dolgozik, Sorosban egyfajta közellenséget lát. Tavaly azt közölte, hogy az idén kiszorítják Európából a milliárdoshoz kötődő szervezeteket.
Kleine Zeitung
Az osztrák Rektori Konferencia közleményben ítélte el, hogy a magyar kormány be akarja záratni a Közép-Európai Egyetemet, amely pedig az egyik legsikeresebb felsőfokú tanintézmény a régióban. A testület elnöke úgy fogalmazott, hogy napjainkban Magyarországon ismét a vonalhűség és a nacionalizmus számít, a földrész közepén megintcsak feljövőben vannak a nyílt társadalom ellenfelei. Példa erre, hogy az Orbán-kabinet bele akar avatkozniaz egyetemek autonómiájába. A rektor jelezte, hogy nem egészen 3 hét múlva a CEU-ért és a nyílt Magyarországért is tüntetnek Bécsben.
Egy neves amerikai történész arra figyelmeztet, hogy a világ sötét időkhöz térhet vissza. Timothy Snyder, a Yale Egyetem professzorának most megjelent könyve 20 pontban foglalja össze, hogyan kell harcolni a populizmus ellen. Ezek közül a legutolsó csupán egyetlen mondat, hogy ti. legyél bátor, amennyire csak lehetséges. Hiszen ha senki nem hajlandó meghalni a szabadságért, akkor valamennyien a zsarnokság alatt pusztulunk el. Vagyis fel kell venni a küzdelmet a demagógok, az igazság meghamisítói és mindazokkal szemben, akik megvetik a demokráciát. A szakember rámutat, hogy egyre több országban vész el a demokrácia, lásd Egyiptomot és Törökországot. Magyarország és a teljes Nyugat-Balkán erősen inog. És sorra kerülhet az USA, valamint Franciaország is. Hogy ez ne így legyen, ahhoz talán a legfontosabb, hogy meg kell védeni az intézményeket, a bíróságokat, a törvényeket, a szakszervezeteket.
Emlékeztet arra, hogy Hitler forgatókönyvének legrégibb trükkjét alkalmazzák azok, akik valamilyen katasztrófára hivatkozva sürgetik a hatalmi ágak megosztásának felszámolását, az ellenzék feloszlatását, a véleményszabadság és a jogállam korlátozását. Ilyen volt a törököknél a puccskísérlet. Mert nem szabad azt hinni, hogy a hatalom gazdái nem nyúlnak hozzá azokhoz az intézményekhez, amelyek segítségével győztek. Ehhez kellő illusztrációt szolgáltat, ahogyan Magyarországon és Lengyelországban megnyirbálják a jogállamot. De ebben nincs semmi új, ilyesmit már látott a világ. Épp ezért fogalmaz úgy Snyder, hogy amikor túllépünk az igazságon, akkor már a fasizmus előtt vagyunk.
A lap szerint csalódás éri mindazokat, akik a magyarok és a lengyelek segítségével akarják bedönteni az uniót. Az igaz, hogy Közép-Európában vannak Brüsszel legharciasabb bírálói, olyan kormányok, amelyek hajlandóak, sőt talán boldogok késhegyig menő csatát vívni az EU-val. Sokan teszik a régióra a tétjüket, ha arról van szó, hogy hol rúgják ki az európai ház következő pillérét. De hát Orbán Viktor nem győzi ostorozni a közösséget, emiatt kiérdemelte a rossz fiú minősítést és büntetésül sokat állt a sarokban. Ám Lengyelország követte. A lengyeleknél nagy tömegek gondolják úgy, hogy meggyőződésükkel ellentétes a szorosabb összefogás, a kozmopolitizmus és mindennek a megvetése, amit Brüsszelben nacionalizmusként érzékelnek. De mindezzel együtt tévedés azt hinni, hogy a térség EU-ellenes volna, országai a szervezeten belül képzelik el jövőjüket. A múlt héten egy magyar miniszter azt nyilatkozta: szűklátókörű úgy értelmezni az unió bírálatát, hogy az ország ki akarna lépni. Ennek oka egyrészt az, hogy szívesen veszik a jelentős anyagi támogatást, De ezen túlmenően az emberek emlékeznek arra, amikor másodosztályú polgárok voltak a földrészen. Ez a kötelék a későbbi nemzedékek számára nem lesz érdekes, de jelenleg még hat.
Szerbiában Vucsics földcsuszamlás-szerű győzelme lehetővé teszi, hogy a politikus még inkább kezébe kaparintsa a hatalmat, illetve Oroszország esélyhez jut, hogy növelje befolyását a Balkánon. Az új elnök ugyan kiáll az uniós csatlakozás mellett, de szorosabb kapcsolatokat akar Moszkvával. Így nem kizárt, hogy követi Magyarország és Törökország példáját, azaz letér a liberális demokrácia útjáról és inkább a Putyin-féle modellt választja. Vucsics a választás előtt járt az orosz fővárosban és ott MÍG vadászgépek valamint páncélozott járművek vásárlásáról tárgyalt az államfővel. Egyébként ő is ellenzi az oroszellenes szankciókat. Ugyanakkor jó barátság fűzi a német kancellárhoz és azt ígéri, hogy az ország 2020-ra készen áll majd az EU-s tagságra.