Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje, 2017. március 31. 
A magyar és a német kormányfő összecsapott a menekültek ügyében az Európai Néppárt máltai tanácskozásán, az eset ritka módon megmutatta, mennyire eltérnek a vélemények a kérdésben, miközben az EU vezetői a Brexit miatt az egységet sürgetik. Merkel határozottan védelmébe vette a maga nyitott kapuk-politikáját, Orbán viszont megismételte, hogy a migráció a terrorizmus trójai falova. A magyar kormányfő litániaszerűen sorolta a vádakat a bevándorlás ügyében. Így figyelmeztetett arra, hogy a következő években domináns lehet a földrész nyugati felén a muzulmán jelenlét. Elítélte a nyugati ideológiát, amely bűntudatot parancsol a kereszteshadjáratok és a gyarmatosítás miatt. Felszólított az Emberi Jogi Bíróság átalakítására, mivel az jelenlegi formájában szerinte a biztonságot veszélyezteti. Arra is kitért, hogy ha megint sokmillió migráns indul meg a Balkánon, akkor lehetetlen lesz fenntartani a stabilitást.
Merkel, aki közben jegyzetelt az emelvényen, idáig ritkán reagált közvetlenül Orbán vádjaira. Ám most arról beszélt, hogy Szíria a szomszédunk. Azt akarjuk mondani – kérdezte -, hogy nincs semmi humanitárius kötelezettségünk? Mint kifejtette, az uniót részleges felelősség terheli, amiért nem gondoskodott táborokról a Közel-Keleten, és ez volt az egyik fő ok, hogy megindult az emberáradat. Megismételte, hogy helyes lépés volt befogadni a menekülteket, miután előzőleg nem törődtek kellőképpen a fejleményekkel és ily módon humanitárius szükséghelyzet állt elő.
A magyar miniszterelnök kellemetlen megjegyzéseket hangoztatott Máltán, ahol azért gyűltek össze az európai konzervatív pártok és az EU vezetői, hogy az egység helyreállításáról tárgyaljanak. Orbán régi sebeket tépett fel, amikor az uniós politikát ostorozta a két évvel ezelőtti menekültválság ügyében. Azt állította, hogy az terroristákat segített és fenyegette a kontinens keresztény identitását. A metsző támadást a jelenlévők javarészt zavarodott csendben hallgatták, hiszen a tanácskozáson a populizmus elleni fellépés és az EU-ba vetett hit helyreállítása volt a cél. Ráadásul a britek csak egy nappal előtte jelentették be hivatalosan is a kiválást. Egyébként Orbánnak is a földrész jövőjéről kellett volna beszélnie. Ehelyett azt hangoztatta, hogy a migránsok párhuzamos társadalmat alakítottak ki és annak jelentős az antiszemita potenciálja. Bírálta a szír és líbiai rendszerváltáshoz nyújtott nyugati segítséget is, mert mint mondta, az csak rontott az ottani helyzeten.
Közvetlenül egyetlen vezető sem szállt szembe a magyar kormányfővel, de Merkel egyértelmlűen kiállt az unió menekültpolitikája mellett. A törökökkel kötött megállapodást is szükségesnek nevezte. Arra hivatkozott, hogy nem lehet mindenkit befogadni, akinek rosszul megy a sora. Az ír miniszterelnök pedig arra mutatott rá, hogy Európa egyik alapértékének megfelelően támogatni kell a bajba jutottakat. „Megvigasztaljuk a nincsteleneket és szívesen látjuk az idegeneket – emelte ki Enda Kenny.
Orbán Viktor a civil társadalom elleni támadásra hív fel - most éppen a Soros által alapított amerikai elitegyetemet akarja kihajítani. A politikus ritkán alkalmaz üres fenyegetéseket, úgy hogy el kell hinni neki, tényleg igyekszik kiszorítani a tőzsdemilliárdost és az általa jelképezett erőket. A CEU-t Schmidt Mária az üzletember liberális-szélsőséges előretolt helyőrségének nevezte. Nem valószínű, hogy az egyetemről a készülő jogszabálynak megfelelően egyezményt kötne Magyarországgal az új amerikai kormányzat, amely éppúgy ellenségévé nyilvánította Sorost, mint Orbán. Pedig a magyar kormány még büszke is lehet a tanintézményre, hiszen azt magasan jegyzik szakmai körökben.
Goran Buldioski, a Nyílt Társadalom Alapítványok európai igazgatója úgy látja, hogy a Fidesz lépésről lépésre bontja le a demokráciát. Aggasztó, hogy az EU-ban nem zajlik vita arról, egy tagállam mikor ér el a jogállam végéhez. Magyarországon már nem csak a civil társadalom tagjai, hanem vállalatok sem bízhatnak a jogállami normákban. A nem kormányzati szervezetek már régóta nyomás alatt vannak. Sorost és az NGO-kat másutt is támadják a térségben, de Buldioski szerint az üzletember csak ürügy, itt célkeresztbe került minden, ami a szabad gondolkodást jelenti.
Európa csak nézi, amint Orbán nekitámad a Közép-Európai Egyetemnek és ezzel a tudomány szabadságának – írja Jan-Werner Müller, a Princeton-i Egyetem politológia professzora, aki nemrégiben könyvben foglalta össze az illiberalizmus legfőbb jellemzőit. Mint megállapítja, sok megfigyelő számára egyértelmű, hogy itt Lex CEU-ról van szó, tehát hogy a törvényjavaslat a tanintézményt próbálja elűzni az országból. Első ránézésre a tervezet teljesen ártalmatlan, de Orbánnak rafinált jogászai vannak, akik nem rontanak úgy ajtóstul a házba, mint Kaczynski. De a rektor arra figyelmeztet, hogy a jogszabályt rájuk méretezték, ám a feltételek teljesíthetetlenek. A lóláb kilóg, azon kívül a kormányfő az évértekelő beszédben kiadósan ostorozta a liberalizmust, a globalizmust és Sorost. A politikus nyilvánvalóan megerősödve érzi magát Trump győzelme után.
A populisták az „igazi nép” egyetlen erkölcsi képviselőjének tartják magukat. Az ő rendszerükben könnyen megvádolhatják a bíróságokat, a sajtót, de még az egyetemeket is, hogy azok a „nép ellenségei”. E logika szerint jelképesen igen fontos, hogy módszeresen elnyomják a civil társadalomból érkező spontán bírálatokat is. Hiszen olyan nincs, hogy a nemzet egy része felkel az egyetlen legitim képviselője ellen. Ha Soros nem volna, Orbánnak és Trumpnak ki kellene találnia. Ideális ellenségkép, mert rajta keresztül ki lehet szolgálni az antiszemita előítéleteket és közben az ember nem piszkítja be túlzottan a saját kezét. Sorosnak több mindent fel lehet róni, de az kétségtelen, hogy a CEU remek egyetem. Diákjai sok országból valók, ami nem illik bele Orbán homogén, keresztény nemzetképébe.
A populisták esetében nem szabad elfelejteni, hogy egymaguk nemigen jutnának előbbre, sikerükhöz szükség volt a konzervatív elit együttműködésére. Orbánt is évek óta fedezi az Európai Néppárt Strasbourgban. De hát a toryk is azt hitték, hogy eszközül használhatják Farage-t a Brexit körüli cécóban. A kérdés ezek után az, hogy meddig kollaborálnak az európai kereszténydemokraták a magyar vezetővel? Tényleg annyira meggyengülne az Európai Parlamentben az EPP, ha kizárná a Fideszt? Az unió összeomolhat úgy is, hogy formálisan fennmarad, csak éppen lassan összeomlanak az alapjai. Orbán megmutatta, hogy egyszerre lehet az EU-ban kint és bent is lenni. Beszedi a brüsszeli támogatásokat, de nem tartja magát túlságosan a szabályokhoz. Csakhogy ha egyre több államban ássák alá a demokráciát és a jogállamot, akkor eltűnik a tagok közötti kölcsönös bizalom, amire az Európa-ház épül. Az EU apránként, belülről dől össze, miközben kereszténydemokrata vezeti a Bizottságot, a Tanácsot és Németországot.
A bezárás fenyegeti a Közép-Európai Egyetemet. Az Orbán-kormány úgy látja, hogy a tanintézet felforgató tevékenységet folytat és politikai befolyásra törekszik, miközben egykor Orbán is Soros-ösztöndíjat kapott. A hatalom már rég megtalálta a bűnbakot az üzletember személyében, a hadat Németh Szilárd üzente meg pár hete. De Orbán már egy éve harcot hirdetett a befektető által támogatott nem kormányzati szervezetek ellen. A Transparency International, vagy a Helsinki Bizottság szálka a kabinet szemében, merthogy demokráciát, jogállamot akar és küzd a korrupció ellen. Az első támadás célpontja a CEU lett, dehát az egykor liberális Orbán ma már az illiberális államot propagálja.
A CEU, Közép-Kelet-Európa egyik vezető egyeteme attól tart, hogy kitessékelhetik Magyarországról, köszönhetően a keményen jobbos kormány törvényjavaslatának. Ha ez valóban bekövetkezik, az nagy csapás lenne a magyar felsőoktatás számára, no, meg az országnak is, miután jelenleg az ágazat vezetőjének számít a régióban. A lépést mindenesetre egy szélesebb akció részének tekintik a Soroshoz kapcsolódó szervezetek ellen. Orbán a pénzember kemény ellenfele, azt állítja róla, hogy bátorítja a migrációt és árnyékhatalmak képviselőjeként jár el mind a magyar, mind a világpolitikában. Monica Macovei, EP-képviselő, korábbi román igazságügyi miniszter, aki maga is a CEU-n tanult, azt mondja, hogy itt igazából a szabadgondolkodású, liberális oktatás, az egyetemi autonómia és a fejlett világ értékrendje került a célgömbbe. Ráadásul egy héttel követi a szentpétervári Európai Egyetem bezárását, ami nem lehet véletlen, az illiberális erők összehangolják akcióikat. Balázs Péter volt külügyminiszter úgy ítéli meg, hogy teljesen értelmetlen az izmozás, mert a CEU hatalmas érték Budapestnek, azon kívül ha felszámolják, akkor lehet néhány kellemetlen kérdése az amerikai kormányzatnak.
A civil szervezetek és a média elleni támadások után most az egyetemek vannak soron. Az ultrakonzervatív Orbán Viktor kormánya olyan törvénymódosítást terjesztett elő, ami maga után vonhatja az egyik legemblematikusabb felsőfokú tanintézmény, a CEU bezárását. A miniszterelnök több hónapja fokozza a kampányt Soros György ellen, akit azzal vádol, hogy az az ellenzéket finanszírozza. Merthogy a Nyílt Társadalom több olyan civil szervezetet segít, amely a szabadságjogokért vagy a menekültekért áll ki. Az illiberális demokrácia hívei ugyancsak nekimentek a Közép-Európai Egyetemnek, azt állítva, hogy az az üzletember liberális programját terjeszti Európában. Közben már készül a nemzeti konzultáció, amelynek célja, hogy előre legitimálja Orbán fellépését a civilekkel szemben, és hogy a Bizottság ne tudjon közbeavatkozni. Az akció részleteit épp akkor ismertették, amikor Budapestre érkezett a menekültügyi biztos, hogy figyelmeztesse Magyarországot: tartsa be az EU elveit.
Már megint egy olyan modell áll szemben a liberális gondolatokkal, a nemzetköziséggel és a bevándorlók iránt mutatott nyíltsággal, amely ellenségesen viszonyul a kulturális vagy vallási kisebbségekhez, és amely megveti a kozmopolita eliteket. Erre hívja fel a figyelmet a demokrácia és az emberi jogok egyik neves szakértője. Ian Buruma, a new york-i Bard College tanára úgy gondolja, jól el lehet dönteni ki hol áll, ha megvizsgáljuk az illető viszonyát Soros Györgyhöz. Az üzletember Orbán Viktort is segítette, ám az most beleharap abba a kézbe, amely egykor enni adott neki. El akarja űzni a CEU-t. Amúgy ő az illiberális demokrácia lángoló híve, mint annyi más megválasztott autokrata a korábbi szocialista országokban. Soros persze valóban megtestesíti mindazt, amit a nativisták és az antiszemiták gyűlölnek: gazdag, kozmopolita, zsidó és a nyílt társadalmat hirdeti.
Trump nézetei nagyot lendíttek a Nyugat ellenségein. Az antiliberális és autokrata erők mindenütt kaptak a lehetőségen, hogy az elnök programjának segítségével igazolják a határok lezárását és a „nép ellenségeinek” megsemmisítését. Ilyen légkörben eltorzul a zárt társadalom ellenmodellje. A Nyugatot tényleg létében fenyegeti veszély, de nem a migránsok, az iszlám, vagy a Soros támogatta NGO-k miatt. Azok miatt kell leginkább félnie, akik nem győzik hangsúlyozni, hogy meg akarják menteni, tehát Orbán, Le Pen, Wilders, Kaczynski vagy Trump. Van viszont egy reménysugár: Merkel mindig is a liberális demokrácia rendíthetetlen hívének bizonyult. Csak bízni lehet abban, hogy Németország kitart a Nyugat elleni legújabb háborúban.
Orbán bontókalapáccsal esik neki a liberális intézményeknek, ám nemzetközi felháborodást váltott ki, hogy esetleg kipaterolják a CEU-t, az ország egyik elitegyetemét. A háttérhez tudni kell, hogy Soros a liberális felfogás bástyájának számít az egyre inkább jobbra sodródó Magyarországon. De a kormány hírek szerint vaskézzel avatkozott közbe már egyetemeken is – mondja a CEU egyik osztrák jogász professzora, aki szerint következetesen elnyomják a liberális szellemet. Niedermüller Péter azt mondja, ilyen feltételek mellett a Közép-Európai Egyetem nem tud fennmaradni. Hogy az Európai Néppárt miért hallgat Orbán ügyében, az rejtély az EP-képviselő számára. Az osztrák Anton Pelinka, aki a nemzetközi kapcsolatok professzora az egyetemen, úgy értékelte, hogy gonosz támadás zajlik, amit a miniszterelnök irányít, mivel az antiszemita és idegenellenes intézkedésekkel Európa Trumpja akar lenni. Az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának alelnöke azt gondolja, hogy Orbán el akarja hallgattatni a liberális hangokat. Úgy jár el, mint Erdogan. Paul Lendvai a magyarországi véleményszabadság elleni igen súlyos támadásnak tartja a törvényjavaslatot.
A hetilap hírösszefoglalója azt írja, hogy a magyar kormány olyan módosítást tervez a felsőoktatási törvényben, aminek következményeként a Soros által alapított CEU, az ország egyik legjobb egyeteme, attól tart, hogy le kell húznia a rolót. Orbán Viktor, aki már kinyilvánította, hogy illiberális demokráciát akar, régóta igen ellenséges viszonyban van Soros Györggyel.
Európában nyomulnak a rombolás erői, és a konzervatív német lap szerint a földrészen egyre nagyobb készséget tapasztalni arra, hogy átengedjenek bizonyos befolyási övezetet az oroszoknak, ám a Nyugat tudatáig nemigen jut el, milyen vészesen kiéleződött a helyzet a kontinens délkeleti részén. A közös jövőt az ottani események alapvetően befolyásolják. Az orosz és a belorusz fejlemények igazolják, hogy a demokratikus Európa semmiképpen sem nyugodhat bele az újszovjet típusú keleti elnyomó rendszerek létezésébe, hogy azok még tovább szorítják a csavart. Hiszen amíg ilyen diktatórikus rezsimek működnek, addig a nyugati demokrácia sincs biztonságban. A tekintélyelvű alternatíva annak arányában nyer teret, ahogyan a szabad társadalmak már nem a szükséges határozottsággal képviselik az általános értékeket. Magyarországon és Szlovákiában felerősödnek az elszakadási mozgalmak, és Putyin tudja, hogy kell ügyesen betenni a lábát az ajtórésbe. Ezt hiba hagyni, mert a liberális demokrácia és az orosz elnök által megjelenített tekintélyelvűség tartósan nem képes egymás mellett létezni. Közben azonban az államfő is tudja, hogy csak akkor maradhat hatalmon, ha egyrészt távol tartja saját lakosságától a nyugati eszméket, másrészt lejáratja azok forrásait. Ezért dolgozik a nyugati demokrácia megsemmisítésén. A szétesőben lévő Európa csak akkor tud ismét egyesülni, ha elhárítja a pusztítás erőit.
Közgazdászok szerint igazából propaganda és lobbizás húzódik meg a Heineken vörös csillagának tervezett betiltása mögött, ám utóbbi csak egy része a külföldi cégek ellen indított hadjáratnak. Pedig a holland sörgyár a kormány stratégiai partnere, ám eljátszotta a hivatalosságok jóindulatát. Figyelmen kívül hagyta ugyanis, hogy az erdélyi névvitában a másik fél az üzleti szálakon keresztül jó kapcsolatokkal rendelkezik a Fideszhez. Inotai András teljes képtelenségnek minősíti a történetet. Mellár Tamás pótcselekvésről beszél. Mindketten abból indulnak ki, hogy propagandakampányról van szó. Meg kell mutatni a választóknak, milyen kemény a kormány a multikkal szemben. Hamarosan következnek a bolthálózatok, és javában zajlik a mozgósítás a külföldi élelmiszergyártók ellen. Mellár rámutat, hogy ez esetben szó sincs fogyasztóvédelemről., az egész mögött olyan versenytársak valószínűek, mint a CBA. Ám mindez alig segít valamit a jó 2,5 millió szegény sorsán. Az orbáni gazdaságpolitika valójában vegyíti a szegényellenes neoliberalizmust és a nacionalistának feltüntetett állami beavatkozást. Inotai András szerint azonban nem lehet egységes gazdaságpolitikáról beszélni. Nincs elég munkaerő, nagy a jogbizonytalanság, zuhan a beruházások szintje. Az uniós támogatás nélkül nemigen lenne növekedés.
