New York Times/Washington Post/ABC News/AP
Egy évvel a Törökországgal kötött megállapodás után a migránsok még mindig megtalálják a módját, hogy bejussanak Magyarországra, de a populista Orbán-kormány megerősíti a határvédelmét, részben a 2. kerítéssel, részben az ellentmondásos jogszabály-változtatással. Persze már az első határzár is lényegesen visszafogta a korábbi tömeget, de a miniszterelnök arra hivatkozik, hogy a török fél az egyezmény felmondásával fenyeget, és hamarosan újra megindulhat az özön. Tompánál már majdnem teljesen kész van az új akadály. Egy helybéli azt mondja, hogy az első kerítésen így, vagy úgy, de át tudnak hatolni a menekültek. Közben már bővül az ottani konténertábor, ahová ezután – a röszkei létesítményen kívül - be akarják zárni az összes menedékkérőt. A jövő kedden életbe lépő terv határozott tiltakozást váltott ki az ENSZ és emberi jogi szervezetek részéről, mert úgy látják, hogy a magyarok fokozatosan kihátrálnak a menekültek védelméből. Viszont az utóbbi hónapokban Magyarország jócskán megszigorította a határtérség ellenőrzését és az elfogott illegális határátlépőket visszatoloncolja Szerbiába, emiatt jócskán megcsappant azok száma, akik el tudták kerülni a hatóságok figyelmét.
Budapest igen népszerű azoknak a pénzügyi szakembereknek a körében, akik a Brexit miatt valószínűleg kénytelenek lesznek elhagyni Londont. Amikor a világ legnagyobb alapkezelője, a BlackRock meghirdette, hogy központot létesít Magyarországon, a jelentkezések egyharmada a brit fővárosból érkezett. Az 500 hely iránt magyar befektetési bankárok és más, jól fizető szakmák képviselői érdeklődtek a Cityben. Az óriáscég budapesti ügyvezetője azt mondja, egy csomóan, és messze nem csak a magyarok, haza akarnak jönni, csak éppen eddig nem találtak a képzettségüknek és a szakmai elképzeléseiknek megfelelő lehetőséget. De az agyelszívás már megindult visszafelé, olyan óriástársaságok kívánják fejleszteni itteni érdekeltségeiket, mint a Goldman Sachs vagy a Pfizer. Lengyelország hozzávetőleg 30 ezer brit állást akar kiváltani. A térségben máris emelkedtek a bérek, 3-5 éves gyakorlattal rendelkező szoftverfejlesztők pl. Budapesten évi 33 ezer eurót keresnek. Ez háromszorosa a magyar átlagnak, de a fele annak, amit Dublinban kapnának. A brit munkaadók jó egynegyede feltételezi, hogy kelet-európai munkavállalóik a hazatérés felé kacsintgatnak. Ugyanakkor a magasabb nyugati fizetések továbbra is vonzzák a keleti munkavállalókat, emiatt Magyarországon pl. munkaerőhiány alakult ki, ami gátolja a növekedést.
Orbán Viktor nem kér a migránsokból, annál inkább szeretné becsábítani a külföldi befektetőket, jelenleg mindenekelőtt a német cégek lendítenek a magyar gazdaságon. A miniszterelnök nagyot alakít a bezárkózásban és az idegenek elutasításában. Példátlan módon elbarikádozza az országot, újabban internáló táborokba akarja zárni a menekülteket. És ugyan a múlt héten is kirohant a brüsszeli bürokraták, a liberális média és a nemzetközi tőke szövetsége ellen, de azért szívesen becsalogatná a külföldi vállalatokat.
A növekedést már eddig is nagymértékben a betelepülő pénz szavatolta. Az ipari beruházások 75 %-nál idegen a forrás, ezen belül is kitűnnek a németek. 730 cégük összesen 200 milliárd eurós forgalmat bonyolít le Magyarországon, 174 ezer alkalmazottal. Ráadásul jók a kilátások, hiszen Orbán hatalmas adócsökkentést jelentett be. És az ország már nem egyetlen nagy összeszerelő műhely, sok német ide helyezi át a kutatást és fejlesztést is. Ám a növekedés tavaly csak 1,8 % volt, mivel a kormány kifogyott az ösztönzőkből. Meg az uniós támogatások is megcsappantak, ezért a kormányfő rá van utalva a külföldi befektetőkre, bár ez nem illik bele eredeti vonalába. Merthogy azt akarta, hogy az energiaiparban, a pénzügyi ágazatban, a médiában és a kiskereskedelemben a magyar vállalkozások kerüljenek túlsúlyba. De tudja, hogy nagyban függ az idegen cégektől, ezért udvarol nekik oly hevesen – mondja a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képviselője. A Daimler és az Audi csupán néhány napra állt le, és ez azonnal meglátszott az egész gazdaság számain.
Ezért Orbánnak gyorsan több lábra kell állítania a gazdaságot, és erre a németek hajlandóak is, hiszen jó az infrastruktúra és olcsó a munkáskéz. A bruttóbérek a német szint negyedét teszik ki. Viszont alig van utánpótlás, főleg a képzett szakemberek hiányoznak. Emiatt már jelentős beruházásokat fújtak le. Lehetne jelentkezőket toborozni a menekültek közül vagy Ázsiából, de ez nemigen összeegyeztethető a miniszterelnök nacionalista politikájával. Hogy miként akar kiutat találni a zsákutcából, azt Orbán idáig nem fedte fel. Ám a magyaroknál bejön az unortodox politika. De majd meglátjuk, hogy helyre áll-e a gyorsabb növekedés.
A magyar fiatalok 80 %-a lelkesedik az unióért, de azért az is látszik, hogy hat rájuk a hivatalos propaganda, hiszen a tágabb térségen belül mindenki másnál veszélyesebbnek tartják a bevándorlást. Ez derül ki abból a felmérésből, amelyet a 15 és 24 év közötti korosztály 3 ezer tagjának megkérdezésével végeztek a németeknél, osztrákoknál, lengyeleknél, cseheknél, szlovákoknál és magyaroknál. Ami a migrációt illeti, nálunk 70 % mondta azt, hogy félni kell az idegenektől. Utánunk a szlovákok következtek a sorban 68 %-kal, és csak kicsit jobb a helyzet Lengyelországban, illetve Csehországban, ahol 60 % vélekedik ugyanígy. Ezzel szemben az osztrákoknál csupán 36, a németeknél pedig mindössze 27 % van ezen a véleményen. Hasonlóképpen az élre kerültünk, amikor arról volt szó, hogy a menedékkérők megterhelik-e a szociális rendszert. A visegrádi államokban csaknem háromnegyed elutasította a menekültek befogadását is. A németeknél ellenben 60 % az erősödő nacionalizmust és idegenellenességet látja fenyegetőnek Európában. Viszont a magyaroknál a kormányzati retorika ellenére négyötöd kedvezőnek tartja az uniós tagság előnyeit, így a békét, és azt, hogy külföldön lehet tanulni és dolgozni.
1. Szerveződnek az Európa-párti erők: szombaton, az unió jubileumi csúcskonferenciája alkalmából sok ezren tüntetnek Rómában a populizmus és a nacionalizmus ellen. A földrész egy sor nagyvárosából érkeznek, mert ellensúlyt akarnak képezni az EU-ellenes csoportok erősödő befolyásával szemben. A felvonulást „Menet Európáért“ címmel 30 szervezet hirdette meg. Az osztrák elnökválasztás eredménye és a Franciaországban tapasztalható hangulat is alátámasztja, hogy lehet nyerni az EU melletti kiállással – hangsúlyozza az egyik osztrák támogató. A demonstrációval együtt kongresszust is tartanak, amelyen többek közt ott lesz Prodi volt bizottsági elnök és az európai liberálisok vezetője, Verhofstadt is. Közben a gazdaság, a tudomány és a kultúra 300 neves személyisége közleményben sürgette az unió megújítását, azaz hogy a szervezet ismét állítsa a középpontba a lakosság alapvető igényét a jólétre, a biztonságra és a demokráciára.
2. A lap úgy értékeli, hogy közeleg a végjáték a Heineken vörös csillaga számára, Magyarország a cégre szabott törvénnyel piszkálja a holland sörgyárat. Orbán Viktor az Erdélyben kirobbant névvita miatt nemrégi a Heineken bojkottjára szólított fel. A Romániában elszenvedett vereség a magyar kormányt is feldühítette, dehát a miniszterelnök az ottani magyarok védelmezőjének tekinti magát. És most nyilvánvalóan eszébe jutott, miként állhat bosszút. Ez volna a lex Heineken, amelynek életbe lépése esetén a hollandoknak sürgősen el kell gondolkodniuk azon, mit is csináljanak a vörös csillaggal. De ugyanez a helyzet a Nestlé Sanpellegrino ásványvizével is. Hogy a két vállalat esetleg új logót talál ki a magyar piacra, azt egyelőre nem tudni.
Az emberi erőforrások minisztere azzal fenyegetőzik, hogy Magyarország ellenintézkedéseket tesz, ha Ausztria csökkenti a kint dolgozó magyarok számára fizetett családi pótlékot. Balog Zoltán úgy nyilatkozott az osztrák köztévé híradójában, hogy barátságtalan lépés volna, ha Bécs valóban a magyar szinthez igazítaná a juttatást az olyan gyerekek esetében, akik nem követték a szülőt, vagy szülőket Ausztriába, hanem idehaza maradtak. Ezért megpendítette, hogy a magyar fél esetleg olyan intézkedéseket hoz, amelyek kedvezőtlenül hatnak a nálunk működő osztrák bankok tevékenységére. Egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy kihatna a tőke szabad mozgására az ágazatban, ha az osztrákok egyoldalúan lépnének.