Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje, 2017. március 21.
A hangos sajtószemlét itt hallgathatja meg.
„Magyarország gusztustalan, állami támogatással zajló holokauszt revizionizmusa”. Ezzel a címmel közöl kivonatot a portál az ismert amerikai újságíró, James Kirchik most megjelent könyvéből, amelyet a Yale Egyetem adott ki. Az „Európa vége” című kötetből a honlap szerkesztői azt a részt vették ki, amely a budapesti Szabadság tér szobrain illusztrálja az ország hányattatott történelmét, a szovjet, illetve a német megszállási emlékművel, Horthyval és Reagannel. Volt itt minden, kommunizmus, nacionalizmus, fasizmus és demokrácia. A német bevonulás áldozatainak tiszteletére emelt szobor feloldozza a magyarokat a vészkorszakban viselt felelősségük alól, hiszen
ebben az ábrázolásban a nemzet a náci ragadozó kollektív áldozatának számít.
Csakhogy elhomályosítja a holokauszt kifejezetten zsidóellenes természetét és azt, hogy a magyar állam aktívan közreműködött a tömeggyilkosságokban. Félreértés nem lehet, hiszen a nacionalista magyar kormány 2010 óta kampányt folytatott, hogy elferdítse a történelmet a zsidók kiirtása ügyében. Próbálta minimalizálni a magyarok bűnrészességét, egyben pedig rehabilitálni Horthyt, aki eszerint önzetlenül védelmezte a nemzet függetlenségét.
Oroszországon kívül egyetlen más európai állam sem manipulálja történelmét olyan szemérmetlenül, politikai megfontolásokból, mint Magyarország.
Mindkét hatalom úgy írja át a múltat, hogy közben a jövőre tekint. A tömegeket nacionalizmusra, irredentizmusra, intoleranciára nevelik. A magyarok még inkább a tekintélyelvűség felé haladnak, ám a revizionizmus aggasztó kihatással van az európai kilátásokra is. Mert ha egy állam tudatosan hazudik a saját múltjáról, nemzedékeket önt nyakon a nemzeti ártatlanság, a folyamatos áldozatiság és az elvesztett nagyság mítoszával, az felhatalmazást jelent felelőtlen és veszélyes tettekre. Orbán és Schmitt Mária el akarja mosni a különbséget áldozat és tettes között. A kormányfő a múlt század 30-as éveinek nyelvezetét használja és immár elég bátornak érzi magát, hogy véghezvigye soviniszta programját. A szerző reméli, hogy egy szép napon a Szabadság téri emlékmű is odakerül, ahová való: a nagytétényi Szoborparkba.
A lap Szlovákia példáján mutatja be, hogy korábban ugyan árnyékban voltak, de napjainkban ismét feljövőben vannak az újfasiszták, így Magyarországon is. A szlovákoknál újra kultusza van Tisonak, az ország 2. világháborús náci vezérének, az Újjászületés Mozgalom pedig be akar kerülni a parlamentbe. Hívei bejutottak több önkormányzatba. De a hasonszőrű Kotleba-féle párt tavaly már 14 helyet szerzett a törvényhozásban. Igaz, tagjai már levették rossz emlékeket idéző egyenruhát, viszont a zsidók helyett immár a migránsokat és a romákat támadják. Ami a többi országot illeti, csak a görög Arany Hajnal és a német AfD hangoztat nyíltan neofasiszta nézeteket.
A Jobbik szélsőséges, de tartózkodik az egyértelműen náci megnyilvánulásoktól.
Ezeknek az erőknek a hatása inkább azon mérhető le, hogy a nagy pártokat határozottan a nacionalista irányba tolták, főként a bevándorlás kapcsán, mivel azok igyekeznek lassítani saját táboruk leapadását.
Meszezsnyikov, egy liberális pozsonyi kutató intézet vezetője azt mondja, hogy a szélsőségesek és a fasiszták mostanra a rendszer részei lettek. A Transparency International ottani képviselője pedig arra mutat, rá, hogy náluk jelenleg már bárki nyíltan beszélhet fasiszta-barát érzelmeiről. Az érintett pártok azt sugallják, hogy jobb volt a fasiszta kormány idején. Kotleba pártjának törzshelyén, Besztercebányán a múzeumigazgató úgy látja, hogy a politikus átvette Mussolinitől az erősember ideálját, Hitlertől pedig azt tanulta meg, miként kell befeketíteni a kisebbségeket. Így elutasítja a magyarokat, az amerikaiakat, a zsidókat, a feketéket és a sárgákat. Viszont a feltörekvő Újjászületés Mozgalom első embere cáfolja, hogy neonácik lennének, szerinte egyszerűen csak próbálják megbélyegezni őket.
New York Times/Newsweek/Reuters
1. Már a szombati, jubileumi csúcsértekezletre készített záróközlemény előszavában szerepel a jogállam és a demokratikus jogok fontossága, ami a hírügynökség szerint arra emlékeztet, hogy Brüsszel aggódik a tekintélyelvű magyar és lengyel folyamatok miatt. Meg azért is, mert a földrészen végigsöprő nacionalizmus eltörölheti az eddigi vívmányokat. A hangsúlynak azért van szerepe, mert mindössze kétoldalas nyilatkozatról van szó. A kulcselem az egység a brit kilépés sokkszerű hatása után. A szöveg azt hangsúlyozza, hogy nagyok a kihívások, így a terrorizmus és a tömeges migráció, az (amerikai) protekcionizmus, de az EU-t közösen kell erősebbé tenni, a szorosabb összefogás és szolidaritás révén. Utóbbi részben arra utal, hogy el kell osztani a menekülteket. Azt is tartalmazza a dokumentum, hogy szükség van a többsebességes Európára. Mint ismeretes, ezt az elképzelést a keleti tagok úgy veszik, hogy azzal az ő támogatásukat és befolyásukat igyekeznek csökkenteni.
2. Nagyon úgy néz ki, hogy Magyarországon az önkényuralmi jelképek elleni harc miatt nehéz helyzetbe kerül a Heineken vörös csillaga. A választásokra készülő, jobboldali Orbán-kormány azt állítja, erkölcsi kötelessége betiltani az olyan logók használatát a kereskedelemben, mint a horogkereszt, az ötágú csillag, valamint a sarló és kalapács.
A lépés beleillik az unortodox politikába, ami különadókat vetett ki külföldi tulajdonban lévő cégekre.
A Heineken jelképe szinte folyamatosan látható a sör címkéjén, amióta a 19. század 2. felében megalakult az üzem, a színe a 30-as években változott vörösre, egyébiránt a gyártási folyamat különböző fázisait kívánták jelezni vele. Viszont a 2. világháború után fehér lett, csak a szegélye maradt vörös. majd 1991-ben ismét bevörösödött. Sem a vállalat, sem Kovács Zoltán nem kívánt nyilatkozni az ügyben, viszont Semjén Zsolt nem tagadja, hogy az ügy összefügg a Csíki sör körül kirobbant jogi vitával. Ugyanakkor a náci jelképekkel ellentétben a kommunista időszak szimbólumait lehet használni a cseheknél, a lengyeleknél és a románoknál is.
Magyarország azon van, hogy 28 évvel a rendszerváltás után törvényen kívül helyezze a Heineken vörös csillagát, miután a holland cég Erdélyben megnyerte a márkanév ügyében lezajlott jogvitát. A törvényjavaslat illeszkedik az Orbán Viktor által előnyben részesített gazdasági hazafisághoz. A miniszterelnök jó pár diszkriminatív lépéssel, illetve adóval veszi célba a külföldi vállalkozásokat, mert szeretné növelni a magyar ellenőrzés arányát a magánszektorban. Elsőként egyébként a szélsőséges Jobbik hívott fel bojkottra, amikor egy román bíróság eltiltotta a Csíki sör nevének használatától a többségi magyar kézben lévő kinti üzemet. Lázár János pedig nem sokkal később meglátogatta a telepet. Kovács Zoltán azt mondja, a készülő tilalom, minden cégre vonatkozik, amelynek címkéjén látható valamilyen totalitárius jelkép. A Heineken viszont arra hivatkozik, hogy az ötágú csillagot a sörfőzők a középkor óta használják és az az ital fő összetevőire utal. Ám esetükben semmiféle politikai tartalmat nem hordoz. Ha átmegy az Országgyűlésen a javaslat, akkor várhatóan jogi csata indul a magyar és az európai bíróságokon. A márkajelzések használatát lehet korlátozni, sőt be is lehet tiltani, csak éppen megfelelőképpen meg kell indokolni. Az uniós jog azonban kimondja, hogy a kereskedelmet nem lehet gátolni a tagállamok között.
Megvan az előtörténete a több hónapja tartó torzsalkodásnak a magyar kormány és a Heineken között, csak most már a 2. fordulóba kanyarodott a küzdelem. Budapesten arra hivatkoznak, hogy erkölcsi kötelesség megtiltani az önkényuralmi jelképek felhasználását a kereskedelemben. Ám a lépés bőven lehet bosszú vagyis a politikai ügy mögött húzódhat meg gazdasági megfontolás. A kormány ugyanis bojkottot hirdetett a Heineken ellen az erdélyi névvita miatt. Magyarország védhatalomnak tekinti magát a határon túli magyarok számára. Egyidejűleg azon dolgozik, hogy állampolgárságot adjon e kisebbségek tagjainak. De az is belejátszik a viszályba, hogy Orbán újabban ismét erőteljesen fellép a külföldi kereskedelmi láncok ellen. Azt hányja szemükre, hogy gyengébb minőségű portékát árulnak Magyarországon, mint a nyugaton. Olyan hírek vannak, hogy a hatóságok meg akarják bírságolni ezeket a cégeket.
A tekintélyelvű politikusok számára nélkülözhetetlen az összeesküvők rémképe, Orbán Viktor szemében Soros György egy személyben jeleníti meg az ideális bűnbak minden vonását – írja Paul Lendvai. Soros zsidó, amerikai állampolgár, pénzügyi befektető, a vagyona 25 milliárd dollár. A menekültválság óta egyfolytában a legveszélyesebb ellenségként kezeli a miniszterelnök és a sajtóapparátusa is. De más korrupt kelet-európai politikusok is beszálltak a kampányba, mert a védett ellenfelek fenyegetést jelentenek. Soros liberális emberbarát, aki a 80-as évek óta 12 milliárd dollárt adott a Nyílt Társadalom alapítványoknak és emberi jogi szervezeteknek. Ám veszélyben van az általa alapított, tekintélyes Közép-Európai Egyetem is.
Hogy Orbán vagy akár Kovács Zoltán és sok más magasrangú Fidesz-vezető is egykor Soros ösztöndíjas volt, az hálás téma volna egy disszertáció számára, amely a bűnbakokról és a politikai szélkakasokról szólna.
Nemzetközi közösségi médiahálózatán keresztül Magyarországról, illetve Szerbiából kívánja támogatni a skót függetlenséget egy szélsőjobbos milliomos, aki korábban Trump mellé állt. Jim Dowson a szélsőséges Brit Nemzeti Pártot is segítette anyagilag, az amerikai elnökválasztás véghajrájában pedig a Trump számára kedvező híreket nyomatta, ideértve, hogy több összeesküvés elméletet tett közzé Hillary Clintonról. Az üzletember Észak-Írországban lakik, de a hírügynöksége miatt sok időt tölt Kelet-Európában. Azt állítja, hogy anyagai 50 millió embert érnek el. Úgy gondolja, hogy Nagy-Britanniának vége, ezért a skótok megérdemlik, hogy különválhassanak. Nem csak a muzulmánok és a bevándorlás miatt, hanem azért is, mert az Egyesült Királyságot szerinte a toryk uralják a következő 30 évben. Dawson egyébként nagy híve a keresztény, nacionalista, migránsellenes szervezeteknek Európában, egyébiránt pedig odavan Putyinért. Az egyik antirasszista szervezet ugyanakkor rámutat, hogy a milliomos a közösségi média nagy szereplője lett a budapesti hírközpontból, amely ontja a gyűlöletet.
A lap szerint Orbán Viktornak eddig nem volt riválisa, de most lett a Momentum vezetőjének személyében. A tudósító úgy találta, hogy Fekete-Győr András rendkívül gyakorlatiasan tekint a politikára, nem törődik a jobb- és baloldali felosztással, viszont mozgalma egyre erősödik – az összes többi párt rémületére. Ideértve a megcsontosodott, ötlettelen szocialistákat, a Jobbikot, sőt a Fideszt is, amely valószínűleg látja, hogy itt komoly és váratlan kihívó jelent meg a színen. De hogy a Momentum hol áll ideológiailag, azt nehéz meghatározni. Fekete-Győr nem engedi, hogy bármelyik fiókba betegyék őket. Viszont Orbánra már vereséget mért az olimpia elleni aláírásgyűjtéssel, ami mögött olyan mozgósítási képesség és profizmus húzódott meg, amire jelenleg egyetlen más ellenzéki erő sem volna képes. Talán még a Fidesz sem. De azért jövőre csupán kezdeti dinamikus sikert lehet várni tőle, a győzelem még messze van. Illetve a pártvezető most már arról beszél nyilvánosan, hogy saját erőből nyerni akarnak.
Új nemzedék bukkant fel, amely hallatni kívánja a hangját. A Momentum minden párt hívei között talál szimpatizánsokat, de leginkább a bizonytalanokat vonzza. Természetesen főleg a fiatalokat, de meglepően sok nyugdíjast is. Fekete-Győr egyébként a német keresztény-szociális politikus, Hans-Peter Friedrich irodájában dolgozott egy ideig. Nagy vihart kavart Gyurcsány-ellenes kijelentésével, a DK puszta létezése akadályozza a balliberális oldal egységes fellépését. Viszont a Momentum első embere úgy látja, hogy csak a Fideszre, a Jobbikra és esetleg az LMP-re érdemes odafigyelni. Ugyanakkor támogatja a menekültek befogadását, az ország társadalmi hajlandóságával arányban. Elismeri, hogy inkább konzervatív nézeteket vallanak, noha programjuk az országos kampány eredményeként még módosulhat. De fontos, hogy rájöttek: lejárt a hagyományos politizálás ideje. A Facebook-nemzedék bele akar szólni a dolgokba. Szóval mindent egybevéve úgy tűnik, hogy a Momentum új társadalmi közepet igyekszik teremteni, polgári alapon, liberális elemekkel, túllépve a bejáratott pártokon.
