B1 blogcsalád



Hollande: Európa szétrobban, ha egyes államok visszatartják

2017. március 07. - Szelestey

Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje, 2017. március 7. Hangos sajtószemle itt.fr_1.jpg

New York Times

new_york_times.jpg

A vezércikk úgy látja, hogy Kelet-Európa hátraarcot csinál, ám zavaró és rejtélyes, hogy populista vezetők az egész térségben lecsapnak a külföldről támogatott nem kormányzati szervekre, ezen belül is főként azokra, amelyek Sorostól kapnak pénzt. Nehéz felfogni, hogy miért fordulnak ennyire élesen a nyílt kormányzást és az emberi jogokat szorgalmazó szervezetek ellen olyanok, akik 4 évtizedet töltöttek a szovjet mintájú diktatúrában és egykor lelkesen csatlakoztak a nyugathoz. De hát Trump sikere láttán Magyarországtól Macedóniáig mindenütt felbátorodtak a populista erők és dühödten neki mennek a külföldről finanszírozott csoportoknak.  Az NGO-k rágalmazása annak a kórnak a tovaterjedését jelzi, amely felkorbácsolta a nacionalista érzelmeket olyan országokban, amelyek kiábrándultak az életszínvonal lassú javulása, a széleskörű korrupció és a globalizáció következményei miatt. A menekült hullám csak ráerősített arra az érzésre, hogy az EU és más nyugati intézmények nem segítenek a nemzeti identitás megőrzésében.

Sokak szemében Soros lett azoknak a nyugati erőfeszítéseknek az arca, amelyek célja az ő megítélésük szerint az, hogy politikailag és társadalmilag liberális menetrendet kényszerítsenek rájuk, noha azt az itteni emberek fenyegetőnek és dekadensnek tekintik. Ez a nyugatellenes érzelem párosult az unió fokozódó bírálatával, de nincs jele annak, hogy bármely érintett állam követni akarná a brit példát. De ettől még nem lesznek kevésbé gusztustalanok a civil szervezetek elleni kirohanások, ideértve a nyugati értékek leplezetlen elutasítását, az antiszemita és idegengyűlölő felhangokat.

Különösen ízléstelen, hogy egy sor kampány célkeresztjében Soros van.

Aggasztó, hogy sok populista erőt merített az amerikai elnök megválasztásából. De Közép- és Kelet-Európában a nacionalista hullám messze megelőzte Trump sikerét. Az EU-nak, a Nato-nak és a nem kormányzati szervezeteknek nem szabad elcsüggedniük, mert amit jelenleg látunk, az remélhetőleg csupán átmeneti reakció.

Reuters

reuters.jpg

Lengyelország még a Visegrádi csoporttól sem kapott támogatást, hogy meghiúsítsa Tusk újjáválasztását, illetve, hogy a Tanács élére a varsói kormány jelöltje kerüljön. A lengyel diplomácia vezetője a külügyminiszterek tegnapi brüsszeli tanácskozása előtt hiába próbálta meg saját álláspontjának elfogadására rávenni magyar, cseh, szlovák, valamint belga, holland és luxemburgi kollégáját. A kudarc azonban nem szegte a lengyel vezetés kedvét, így lehet, hogy nagy jelenetekre kell számítani a csütörtöki uniós csúcson. Tuskkal ugyanis elégedett a tagállamok többsége, ennélfogva valószínűnek tűnik, hogy további két és fél évre megkapja a megbízatást. Ezért most sokan attól tartanak, hogy újabb ellenségeskedés robban ki, amikor pedig olyan bajokat kellene orvosolni, mint

  • a brit kilépés,
  • az egyre magabiztosabb Oroszország,
  • illetve hogy mitévők legyenek Trumppal.

Egyébként a négy visegrádi állam már a múlt héten Varsóban sem tudott dűlőre jutni Tusk ügyében. A cseh külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy ha nagyon kötik az ebet a karóhoz, még az is megtörténhet, hogy nem egy közép-európai áll majd a Tanács élén, ám ez súlyos hiba volna.

Amúgy az újraválasztáshoz elegendő a minősített többség, a döntés két nap múlva esedékes.

FT

financial_times.jpg

1. Gerjeszti az orosz befolyás miatti félelmeket, hogy az unió véglegesen rábólintott a paksi bővítésre. Brüsszel jó három év után úgy döntött, hogy a javarészt orosz pénzből megvalósuló beruházás során az állami támogatás nem veszélyezteti a versenyt. A személyesen Putyin és Orbán által tető alá hozott megállapodás már 2014-ben fokozta az aggályokat, mármint hogy a Kreml még jobban ellenőrzése alá vonja a térség energiaellátását. Azután a magyar kormányfő lett oroszellenes szankciók leghangosabb bírálója az EU-ban, Putyin pedig két év alatt kétszer járt Budapesten, miközben más fővárosban nemigen látták volna szívesen. Az unió pedig közben még azt is elfogadta, hogy nem írtak ki nyilvános versenytárgyalást. Sőt, úgy értékelte, hogy az állami támogatás nem torzítja el elviselhetetlen mértékben az energiapiacot. A teljes indoklás azonban még nem látott napvilágot.

Ausztria viszont máris jelezte, hogy az Európai Bírósághoz fordul.

Környezetvédők ugyanakkor túl drágának tartják a tervet és kifogásolják, hogy az visszaveti a megújuló energia fejlesztését.

2. Elszigetelődik Németország, amely mindenhol azt tapasztalja, hogy veszély fenyegeti a stabilitást és a rendet. Merkel groteszknek és abszurdnak minősítette azt a véleményt, hogy ő lenne a nyugati világ tényleges vezetője. Félelme érthető, hiszen megalapozatlanok az idevágó várakozások, ám a kancellárnak bőven van más oka is az aggodalomra, ha kinéz az irodájából. Keleten az egyre tekintélyelvűbb és németellenes Magyarországot és Lengyelországot látja. Még tovább ott van az ellenséges Oroszország. Délen az olaszok és a görögök mind inkább Berlint okolják gazdasági bajaikért. Nagyon úgy néz ki, hogy a németek újra élik a lidércnyomást, tehát hogy nagy és elszigetelt hatalom lesz belőlük a földrész közepén. Ám nem a saját hibájukból: a populizmus végigsöpör Európán és Amerikán. Persze a németek is követtek el hibákat, ezért bőven bírálják is Varsóban, Athénban és másutt. De senki sem kétli, hogy Németország kitart a liberális értékek mellett, csakhogy eléggé egyedül van ezzel az elkötelezettségével.

A legnagyobb gondot az EU jelenti, amely a végső garancia lenne, hogy Berlin ne szigetelődjön el. Csakhogy a britekkel távozik az a hatalom, amely mindig is kulcsfontosságú volt az európai erőegyensúlyhoz. És látnivaló, hogy a szervezet valóban széteshet. A németek számára riasztó az a lehetőség, hogy bizonyos országok bent maradnak, de nem tartják tiszteletben az alapvető értékeket és a gazdasági szabályokat. Valóban

aggasztó, hogy a magyaroknál és a lengyeleknél lepusztul a demokrácia, miközben újjáéled a nacionalizmus, mivel nincs egyértelmű gyógyszer ellene.

Az unió elvileg biztosíték lett volna az ilyesmi ellen, de hát nem lett az. Berlinben sokan félnek attól, hogy összeomlik az EU, ha a franciáknál Le Pen győz. És az oroszokkal kialakult rossz viszony különleges pszichológiai terhet rak a németek vállára. Sőt, most már Amerikától sem várhatnak támogatást, éppen ellenkezőleg. De ha Franciaországban Macron lesz a befutó, az véget vethet Merkel egyre szorultabb helyzetének. Viszont ha Le Pen nyer, akkor teljessé válik a német lidércnyomás.

Süddeutsche Zeitung

suddeutsche.jpg

A francia elnök megerősítette, hogy szerinte az unió csak akkor maradhat fenn, ha egyes államok gyorsabban haladnak, mint a többiek. A hosszú interjúban Hollande kifejtette, hogy a legnagyobb veszélyt a nemzeti önzésben, a lassú döntéshozatalban és a szélsőjobb megerősödésében látja. Mint mondta, az nagyon nem jó, hogy minden ország csupán a saját közvetlen érdekeire van tekintettel, ám nincsenek közös törekvések. Az új, európai szellem nélkül ugyanis előbb utóbb vége az uniónak. Az államfő egyetért azzal, hogy a francia választás kimenetele az egész földrész jövőjét meghatározza. Mert Le Pen azonnal kivinné az országot az EU-ból. A populisták mindenütt azt hirdetik, hogy hátat kell fordítani Európának, be kell zárkózni, számukra a világot a sorompók és határok jelenítik meg, amit őrtornyokkal kell megvédeni.

Arra a kérdésre, hogy miként akarja előbbre vinni az összefogást Magyarországgal és Lengyelországgal, amikor azok semmire nem becsülik az uniós intézményeket, a politikus úgy válaszolt, hogy Európa értékrendszer, de az nem lehetséges, hogy egy tagot a kormánya miatt előbb felfüggesztenek, majd újra befogadják. Itt fordulóponthoz érkeztünk, mert Európa felrobban, ha nem vált át a több sebességre.

Egyetlen ország sem gátolhatja, hogy a többiek gyorsabban haladjanak.

Viszont a jelek szerint a szervezet tehetetlen, amikor bizonyos államok a menekültek ügyében lábbal tapodják a szolidaritást. Hollande arra is kitért, hogy Trump erősíti és gyengíti is az európai populistákat. Egyrészt önbizalmat ad nekik, másrészt viszont utat nyit a haladó erők számára, hogy minden eddiginél világosabban mutassák be elképzelésüket. Ami pedig Oroszországot illeti, az elnök úgy látja, hogy Európa immár a falhoz szorult. Putyin vissza akarja szerezni a befolyási övezetet, támogatja a szélsőségeseket. Vele csak akkor lehetséges tartós és kiegyensúlyozott viszony, ha az EU egységes és erős.

Die Presse

die_presse.jpg

A magyar Helsinki Bizottság a kormány állításával szemben azt közölte, hogy a rendvédelmi szervek az utóbbi egy évben 500 migránst vertek meg a szerb határon. Gyulai Gábor szerint az adatok olyan szervezetektől vannak, mint az Orvosok Határok Nélkül, a Human Rigths Watch, az Amnesty International, sőt, az ENSZ Menekültügyi Szervezete. Mint mondta, a világ minden nagy szervezete felemelte a szavát, miután több száz emberről tudnak, akiket bántalmaztak a magyar hatóságok. És ilyen számnál már nem lehet elszigetelt esetekről beszélni. A Helsinki Bizottság menekültügyi programfelelőse hozzáteszi, hogy a szenvedő alanyokat átteszik a határon, ám azok Szerbiában csak jó pár nap elteltével jutnak el orvoshoz, így nehéz dokumentálni a sérüléseket.

Kovács Zoltán úgy reagált a vádakra Bécsben, hogy megint közeledik egy uniós csúcs, tehát nem véletlen az időzítés.

Ám itt ismét csak meséről van szó, az NGO-k maguk is elismerik, hogy nem tudják bizonyítani a visszaéléseket. Azon kívül a magyar ügyészség 8 ügyben lefolytatta a vizsgálatot, de az állítások mindannyiszor megalapozatlannak bizonyultak.   

Der Standard

der_standard.jpg

1. Ausztriában széleskörű elutasítás fogadta, hogy a Bizottság megadta a zöld jelzést a paksi bővítéshez.

Mittellehner alkancellár és gazdasági miniszter azzal fenyeget, hogy országa az Európai Bírósághoz fordul.

Kijelentette, országa egyáltalán nem képes felfogni, Brüsszel miként minősíthette problémamentesnek az atomerőmű további építésére szolgáló állami támogatást. Ez egészen rossz jelzést küld, ezért Bécs megvizsgálja a jogi lehetőségeket, és adott esetben keresetet nyújt be az Európai Bíróságnál. Ugyanis erősen kétséges, hogy a két új reaktor finanszírozásának módja ugyanolyan, mintha egy piaci alapon eljáró magánbefektetőt vontak volna be, márpedig ez alapkérdés. Sokkal inkább meg nem engedett állami segítségről van szó, miután egy ilyen beruházás a magánforrások számára nem lenne kifizetődő. Ausztria már a brit Hinkley Pointban épülő nukleáris erőmű miatt is semmisségi keresetet nyújtott be a Luxemburgban található testülethez. Most a zöldek, a szabadságpártiak és környezetvédők azt sürgetik, hogy ne habozzon a panasszal a Kern-kabinet.

2. Romániánál nemigen van korruptabb hely Európában,

mégis ez az ország szolgáltatott példát arra, hogy a civil társadalom miként lázadhat fel a hatalmasságok visszaélései ellen – írja Paul Lendvai.

Mint rámutat, éppen azért hatalmas jelentőségű a változás, mert az EU képtelen volt feltartóztatni a magyar és a lengyel liberális demokrácia alkotmányos fékeinek leépítését. A románoknál viszont az unió már öt éve meg tudta akadályozni a velejükig korrupt, ám névleg szociáldemokraták burkolt hatalomátvételi kísérletét. Fontos szerepet játszott a példátlan tömegtüntetésekben az illetékes ügyészség, illetve a bíróság, hiszen csak tavaly több mint 1300 tisztségviselőt vont felelősségre az igazságszolgáltatás. Összesen 667 millió eurót foglaltak le. És lényeges tényező az államfő is, de az óriási demonstrációkhoz az adta meg a döntő lökést, hogy a hatalmon lévő szociáldemokraták arcátlan módon rendeleti úton akarták meghiúsítani az eljárást minden olyan esetben, amikor a hivatali hatalommal való visszaélésnél az okozott kár nem éri el a 44 ezer eurót. Ám az emberek megálljt parancsoltak, de az EU támogatása nélkül Románia visszazuhant volna a korrupt múltba.

A bejegyzés trackback címe:

https://b1.blog.hu/api/trackback/id/tr3512318923

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

László Matusek 2017.03.07. 07:23:02

Folyamatosan .
egyértelműen, vacak a hazai vezetés értékelése a demokrácia szempontjai szerint.

Bambano 2017.03.07. 22:23:33

"Hollande: Európa szétrobban, ha egyes államok visszatartják": európa szétrobban, ha egyes államok túl gyorsan húzzák.

2017.03.19. 06:34:03

Szabó Dezső: Mit jelent ez a jobb és baloldaliság? Azt, hogy az illetők egy az országot érintő egyetemes, vagy részletkérdésekben nem fizikai és pszihikai adottságok összes ismeretéből s a szóban forgó probléma elképzelhető minden hatásából alkotják meg az ítéletüket: hanem egy híg tudományellenes, elemeiben ellentmondó piszkos frázeológia szerint mely őket jobb- vagy baloldaliakká kötelezi” — aszerint, hogy melytől reméli a maga boldogulását, zsákmányát, mondom hozzá én. 90 év óta rágjátok a ló leányka álmát, pejparipa ezen pipilőjét!
Demokrácia? Ez a hazug népképviselet egy az állatvilágban teljesen lehetetlen, perverz helyzetet hozott létre. A vágómarhát a mészárosok letaglózzák: szegény marhák nem tehetnek róla. De van-e olyan örült képzelet, mely elképzelje, hogy a szarvasmarhák zászlós felvonulásban, éljent rikoltozva Kossuth-nótát énekelve válasszák meg azokat a mészárosokat, aki letaglózza őket? — megint Szabó Dezső! Mi mindent megírt ez az ember! Mi változott az óta? Talán a hülyeség lett nagyobb, a fal lett simább, melyről lepereg az intés, mint a borsó!
"Aki a keresztény táborban a magyarságot a múlt ideológiájához akarja kötni, s az, ki a szükséges megújhodást a zsidó táborban igyekszik megvalósítani: egyenlően a magyarság halálán dolgozik, jó- vagy rosszhiszeműen!" Szabó Dezső 1921
süti beállítások módosítása