Porig alázta a Helsinki Bizottság Németh Szilárdot: bele akarunk szólni a politikába, és ez alkotmányos jogunk. 

Németh Szilárd tegnap úgy nyilatkozott: megengedhetetlen, hogy egyes civil szervezetek támadják a magyar kormányzati álláspontot, ezért ezeket a szervezeteket „minden eszközzel vissza kell szorítani”, és Magyarországról „el kell takarítani”. Tegnap az ATV-ben – a Magyar Helsinki Bizottságot kifejezetten megemlítve – tovább részletezte, mi az alapvető kifogása ezekkel a szervezetekkel szemben: bele akarnak szólni a politikába, mégpedig mindenféle „legitimációs részvétel”, azaz a választásokon való indulás nélkül. 

Rossz hírünk van Németh Szilárd számára: a politikába mindenkinek joga van beleszólni, nem csak a szavazóknak négyévente és nem csak a választásokon induló pártoknak

– hívta fel a figyelmet a Magyar Helsinki Bizottság.

Nem véletlenül hívják Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának azt az 1966-ban elfogadott nemzetközi egyezményt, amelynek 19. cikke a véleménynyilvánítási jogot, 21. cikke pedig a szervezetek szabad létrehozását biztosító egyesülési jogot nyilvánítja ki. Ezek ugyanis politikai jogok. Az egyének és szervezetek azon szabadságát garantálják, hogy fontos közügyekben véleményt formáljanak, megnyilvánuljanak, és törvényes eszközökkel – tüntetéssel, nyílt levelekkel, pereskedéssel – megpróbálják érvényre juttatni a meggyőződésüket, azaz politizáljanak. Ezeket a jogokat biztosítja az Alaptörvény is, éppen azért, hogy a hatalom ne legyen korlátlan – írja a civil szervezet.

(Németh Szilárd, aki tanítóként és könyvtárosként végzett, iskolaigazgató is volt, ezt elvileg tudnia kellene, de láthatóan nem tudja - a szerk.)

Fel lehetne vetni, hogy Németh Szilárdnak miért nincsen gondja azokkal a választásokon szintén nem induló szervezetekkel, amelyek a kormány érdekében akarnak beleszólni – nem egyszerűen a közügyekbe, hanem egyenesen – a pártpolitikába (ld. a CÖF választási plakátjait). Vagy a baloldali kormányok idején a Fideszt miért nem zavarta, amikor a kormányzati álláspontot támadtuk – teszi fle a kérdést a Helsinki Bizottság. (A 2006-os eseményeket vizsgáló, fideszes vezetésű parlamenti albizottság egyenesen a Helsinki Bizottság állami kitüntetésére tett javaslatot.) 

A civil szervezet szerint ennél most súlyosabb a helyzet.

Eljutottunk oda, hogy a vezető kormánypárt magas rangú politikusa kimondja: akik nem értenek egyet a központi hatalommal, azoknak nincs joguk beleszólni a közügyek folyásába, sőt, nem is kívánatosak ebben az országban.

Nem véletlen, ha ismerős ez – mondjuk az államszocializmusból.

Amit Németh Szilárd mondott, az a demokrácia nyílt tagadása, ráadásul olyan stílusban – hiszen „kitakarítani” a szemetet szokták –, amely a más véleményen lévőktől az emberi minőséget is elvitatja.

A Helsinki Bizottság közölte: Mi azonban maradunk, és továbbra sem mondunk le arról, hogy gyakoroljuk alapvető politikai szabadságainkat: beleszólunk a közügyekbe, és – ahogy megalakulásunk óta minden kormány alatt megtettük – számon fogjuk kérni, ha a hatalom megsérti az emberi jogokat. Végül is, a Helsinki Bizottság már akkor fellépett az állammal szemben a menekültek jogaiért, amikor a Fidesz még liberális ellenzéki párt volt.