Mesterházy volt MSZP-nek lehetősége megmenteni, illetve olyan tulajdonosnak eladni a Népszabadságot, aki nem akarja bedönteni, de nem élt vele, mert azt hitte, megnyerik a 2014-es választásokat, és akkor majd kitömik állami pénzzel.

Erről Pallagi Ferenc, a Borsot, Délmagyarországot, Kisalföldet birtokló Lapcom távozó vezérigazgatója beszélt egy interjúban:

többször is tárgyaltam 2010 és 2013 között a tulajdonosokkal. A Ringier nyitott volt, nehezebb dolgom volt Mesterházy Attilával. Irreális árat szabott, azzal kecsegtetve, ha megnyerik a választásokat – mert ebben biztosak voltak –, dőlni fog a laphoz az állami hirdetés. De én nem négy évre terveztem.

Hogy miért nem szabott Mesterházy irreális árat, ara Pallagi csak utal:

az MSZP nem akarta feladni a lapra gyakorolt befolyását.

Vagy ha már igen, akkor csak komoly pénzért. Aminek aztán az lett a következménye, hogy mára se pénz, se befolyás. Sőt, már lap se.

Pallagi a hvg.hu-nak tagadta, hogy bulvárlapot csinált volna a Népszabadságból:

Fenéket, nem vagyok bolond. Pártkötődés nélküli, komoly baloldali lapot csináltam volna. Meggyőződésem, hogy 50–60 ezer példánynál megállhatott volna a saját lábán is a Népszabadság.

Ennek ugyanakkor az interjú egy másik pontján maga mond ellent:

nincs olyan politikai napilap, amelyik megáll a maga lábán.

Pallagi azt is mondja, hogy cége, a Lapcom hat éve folyamatosan vásárolni akar: megvették volna a Népszabadságot, a Pannon Lapokat és az Origót is, de hiába tettek négy hónappal ezelőtt 5 megyei lapra is ajánlatot a Mediaworks portfóliójából,választ sem kaptak Pecinától (aki utóbb megvette a Pannon Lapokat, bezárta a Népszabadságot, majd eladta az egész céget csomagban egy olyan társaságnak, amelyik azonnal Liszkay Gábort nevezte ki az igazgatóság elnökének).

• A "masszívan veszteséges" Origóért 900 millió forintot kínáltak, végül 4,2 milliárdért vette meg a Matolcsy-közeli tulajdonos.
• A Pannon Lapok Társaságáért az éves adózás előtti eredményének 7,5-szeresét fizette a vevő.

Ezekből és a már említett állításból, hogy Mesterházy irreális árat kért a Népszabadságért, Pallagi azt szűri le, Magyarországon a médiumoknak két áruk van, egy piaci és egy politikai. Utóbbi a négy-ötszöröse is lehet az előzőnek. Az utóbbi hat évben médiumért idehaza csak politikai árat fizettek.

Akik ennyiért vesznek Magyarországon sajtót, azoknak nem a piacon kell visszahozni az árát.  Itt nem médiapiac van, hanem médiafelosztás.

Azt mindennek dacára tagadja, hogy a magyarországi médiapiac ilyen helyzete vezetne a nyugdíjba vonulásához. Szerinte a Lapcom nem kapott felvásárlási ajánlatot valamely kormányközeli oligarchától. Emiatt "kicsit meg is van bántva". Ezt azért nehéz másképp értelmezni, mint

egyfajta ajánlatkérést:

tegyetek ajánlatot és megkapjátok, ami a miénk (illetve az amerikai tulajdonosé)!

Ki lenne az a bolond, aki, ha ilyen árakkal kínálják meg, nemet mond? Ráadásul az állam számára nem is nagy pénzről van szó. Eddig körülbelül 100 millió dollárt tett bele a Fidesz a strómanjain keresztül a médiumok felvásárlásába, nem kell még egyszer ennyi, hogy az övé legyen az egész kóceráj.

Szóval Pallagi nem azért megy nyugdíjba, mert a Borsot, illetve a szegedi és a győri lapot eladják a Fidesznek, hanem azért, hogy eladhassák.

Ha a Lapcom tulajdonosa nem tud terjeszkedni a piacon, akkor inkább kiszáll belőle, pláne, ha ilyen irreális árat hajlandó valaki fizetni a lapjaiért.

(Kép: hvg.hu/Fazekas István)