Előbb még inkább az enyémről, mert állapotom van, konkrétan állapotos vagyok. Csodálatos, gyönyörű érzés, boldog vagyok, hogy anya leszek. Az viszont már nem tett boldoggá, amit eddig tapasztalnom kellett.
Tényleg nem értem, mi folyik ebben az országban: én szeretnék megszülni (elsősorban saját családalapítási okból kifolyólag, sem nem Orbánnak, sem nem Ákosnak) egy szép és egészséges kisbabát, akinek majd később itt fogok pelenkát vásárolni, aminek az adóját itt fizetem, majd szeretném itt óvodába járatni, utána iskolába, hogy majd okos felnőtt lehessen belőle, aki ebben az országban, ezért az országért és lakóiért akar tenni valami hasznosat.
De kérdezem én: akkor ehhez miért nem kapom meg legalább azt a minimális segítséget, hogy az állami rendelőintézetben dolgozó nőgyógyász szakorvos legalább időben megjelenik a rendelőben a rendelési ideje alatt?
kép: csaladivilag.hu
Konkrét eset, ami tegnap történt meg velem: 2 és fél héttel korábban telefonáltam a kerületi szakrendelőbe kivizsgálásra, mivel várandós vagyok, érdekel a babám állapota és fejlődése (én kis buta...). 2 és fél héttel később, tegnap a megbeszélt időpontra, 16:45-re (sőt, 10 perccel előtte, mert a párommal mi ilyen kis buták vagyunk, és ezt komolyan vesszük) ott voltunk a rendelőben. Előttünk már várakoztak páran, ha jól emlékszem, 5-6 másik hölgy várt a sorára. Itt már sejtettem, hogy az időpont-foglalásomnak vajmi kevés jelentősége volt egy állami intézményben... Jól felkészülten könyvet/újságot ragadtunk leendő gyermekem édesapjával, a várakozás keserű perceit enyhítendő. Az elkövetkezendő 50 percben az égvilágon semmi sem történt. Na jó, azt leszámítva, hogy egy asszisztens hölgy kétszer is kinyitotta, majd bezárta a vizsgáló ajtaját. Az ominózus 50 perc elteltével, mire a várakozók száma legalább a duplájára nőtt - a vérnyomásommal szinkronban - harmadszor is befutott a asszisztens hölgy, mire valaki bátortalanul megkérdezte, meddig várjunk még a doktor úrra. "Most telefonált, hogy már úton van" - hallottam a választ.
Gondoljon rólam akárki akármit, hogy nem vagyok elég türelmes, mert nem várok 1 órát egy helyen, ahová időpontra mentem, mert előtte odatelefonáltam, hogy nem felelősségteljesen kezelem az állapotomat, hogy igenis, a babám miatt ki kellett volna várnom, hogy a doktor úr odaérjen... Lószart. Felálltam, és mondtam a páromnak, hogy mehetünk, inkább filmezzünk otthon, nem idegesítem ezzel tovább magamat. Na mert az idegeskedés, az árt a magzatnak.
Szóval valaki magyarázza már el nekem, hogy amikor én az állam meglátása szerint helyesen (megint csak lószart, kit érdekelnek, a gyerek a miénk lesz, hálaég', nem az övék) szülni fogok egy magyar kisbabát, akkor hogy lehet, hogy az állami egészségügy meg ennyire vacak, és nem támogatja a kismamákat-kispapákat? Kommentben várom a véleményeteket, tapasztalataitokat a témában!
P.s.: mindenki nyugodjon le a picsába, hétfőre már van új időpontom. Egy magánklinikára. De - újabb kérdés - mi van azokkal a leendő szülőkkel, akik ezt nem tehetik meg?