Akárcsak 2010-ben, úgy a tavalyi választások előtt is divat volt “nokiásdobozozni” - azaz egymásra mutogatva a korrupció szimbólumaként felhozni a BKV-ügyben szereplő “pénzzel tömött nokiás dobozt”. Amiről mellesleg már akkor is lehetett tudni, hogy csak kitaláció volt. Ez azonban nem érdekelte a vezető politikusok egy részét, pedig valójában ők azok, akiknek a körmére lehetne nézni korrupció-ügyben.
Balogh Zsolt 2012-ben már rég visszavonta a nokiás dobozról szóló vallomását, mikor a fideszes Selmeczi Gabriella a Hagyó-perrel kapcsolatban kijelentette, hogy a korrupció bűncselekmény, aki pedig bűncselekményt követ el, annak börtönben a helye, méghozzá minél hamarabb.
Hagyó egykori politikai riválisa, Tarlós pedig 2014-es sajtótájékoztatóján beszélt “nokiásdobozos politizálásról” reagálva Bajnai tüntetésére.
Talán a másokra mutogatással a Fidesz körüli korrupcióról akarták elterelni a figyelmet. Több kevesebb sikerrel. Nemrég ugyanis Strasbourg is számon kérte Magyarországot a korrupció miatt. A GRECO 2015-ös jelentése szerint ugyanis hazánk nem igazán felel meg a tizenöt ajánlásnak. Ötöt egyáltalán nem valósít meg, négyet is csak részben.
A szomorú az, hogy cikket még az Index is az ikonikussá vált nokiás dobozzal illusztrálta, holott arról már egyértelműen kiderült, hogy nem is létezett. Ellenben a jelentés sokkal inkább a mai magyar helyzetről szól.
Gondoljunk csak a NAV-botrányra vagy Rogán vagyonára.
És hiába rendelt el a BKV-ügy letartóztatásaiban is nagy szerepet játszó Polt Péter országos vizsgálatot korrupció ügyben. Hiszen mióta ő a legfőbb ügyész, azóta jóval több korrupcióval kapcsolatos feljelentést utasítanak el, mint 2010 előtt.
Továbbá hiába készít tervezetet az Orbán-kormány a korrupció hatékonyabb felderítésére, amíg a korrupcióval vádolt fideszeseknek nem kell félnie az ügyészségtől, csak azoknak, akiket éppen el akar kaszálni a hatalmon lévő kormány.
